A Meta platformjain megjelenő hirdetések mintegy harmada átverés, az adathalászok a bankkártya adatokra utaznak leginkább.
Amint azt a hwsw.hu a Gen Threat Labs február eleji jelentése alapján megírta, a Meta, többek között a Facebookot, Instagramot, Whatsappot, illetve a Threads-et működtető techcég 2024-es éves hirdetési bevételeinek mintegy 10 százaléka scamekből, azaz a csalók által közzétett hamis hirdetésekből folyt be.
Az csaló hirdetések több mint 300 millió megjelenítést generáltak kevesebb mint egy hónap alatt a statisztikák szerint, ráadásul mindössze 10 hirdető volt felelős az összes reklám több mint feléért.

Így működnek a csaló hirdetések
A csalók sok esetben ugyanazokat a domaineket, és nagyon hasonló szövegeket alkalmaztak a hirdetésekben, a legtöbb esetben Kínába vagy Hongkongba voltak visszavezethetők. A leggyakrabban szerencsejátékok, gyógyszerek, kriptovaluták, illetve
![]()
hamis koncertjegyek
jelentek meg a reklámokban. Az adathalászok ráadásul sok esetben kifejezetten személyre szabottan jelenítik meg az egyes felhasználóknál a kamuhirdetéseket, hatékonyan alkalmazzák
- az online marketing eszköztárát,
- figyelik a trendeket,
- igazodnak az aktualitásokhoz,
- a hitelesség érzetét imitálják, és
- sürgető üzenetekkel
veszik rá leendő vásárlóikat, hogy kattintsanak. Gyakori módszer a megszemélyesítés is, amikor a kiberbűnözők a nagyobb hirdetési hálózatokon megbízható márkák mögé bújnak. Mint írják, a Meta ráadásul megtiltotta, hogy úgy szabjanak gátat ezeknek a megjelenéseknek, hogy az túl nagy bevételkiesést okozzon a platform számára.

Így kerüld el az online csalókat
Ha biztos akarsz lenni abban, hogy a megvásárolni kívánt termék vagy szolgáltatás nem hamis, mindenképp ellenőrizd a weboldalt, melyre irányít. Ha fizetned kell, a kétfaktoros hitelesítés, illetve az egyszer használatos bankkártya generálása az online vásárlásokhoz segít abban, hogy megőrizd bankszámlád biztonságát.
























