A Kamcsatka-félszigeten álló Bezimjannij vulkán olyan tempóban építi újjá magát, hogy az még a földtani időléptékhez szokott kutatókat is meglepte. Mivel félő, hogy újra fog ki fog törni, folyamatos megfigyelés alatt tartják.
1956-ban patkó alakú krátert hagyva maga után egy hatalmas robbanás szó szerint lefújta a hegy csúcsát. Ezután kevesen gondolták volna, hogy alig hét évtizeddel később a vulkán szinte visszanyeri eredeti formáját.
A magától újjáépülő vulkán
A pusztító kitörést követően szinte azonnal megindult az újjáépülés: a kráter belsejében lávadóm formálódott, amely az újabb és újabb kitörések során tovább nőtt.
A folyamat – különösen 1977 után – hosszú éveken át tartó, csendesebb lávafolyásokkal gyorsult fel. A láva összetétele megváltozott, könnyebben terült szét,
rétegről rétegre visszaadva a hegy klasszikus kúp alakját.
Egy 2020-as kutatás szerint a Bezimjannij több mint hatvan éven át naponta 26 400 köbméter kőzettel gyarapodott. Ezzel a tempóval a vulkán 2030 és 2035 között akár el is érheti 1956 előtti magasságát.
A kutatók számára egyébként a legmegdöbbentőbb nem is maga a növekedés, hanem annak gyorsasága.
Újra kitörhet
A történetnek azonban van árnyoldala is. Az ilyen patkó alakú kráterrel rendelkező vulkánok hajlamosak az összeomlásra, ami egy újabb nagy erejű kitörést indíthat el. A Bezimjannijt emiatt folyamatosan műholdakkal, mérőállomásokkal, légi felvételekkel monitorozzák.
A vulkán újjászületése nemcsak látványos természeti jelenség, hanem élő laboratórium is, segít ugyanis a tudósoknak megérteni, hogyan viselkednek a hasonló múltú tűzhányók világszerte.
Ha kíváncsi vagy, hogy egy vulkánkitörést miként alkította Magyarország domborzatát, olvasd el ezt a cikkünket is.
