Egy optikai illúzió miatt tűnik óriásinak a szuperhold

Olvasási idő kb. 2 perc

A Hold a Föld egyetlen természetes kísérője, amely évezredek óta meghatározza az emberi kultúrát és tudományt. Amikor pályáján a legközelebb kerül hozzánk, és teliholdként tündököl, szuperholdról beszélünk.

A látvány azonban csalóka: a Hold óriásinak tűnő mérete valójában csak egy optikai illúzió – írja a University College London.

Miért „szuper” a szuperhold?

A Hold fázisait az határozza meg, hogy a Nap fénye melyik oldalát világítja meg éppen. Telihold akkor van, amikor a Nap, a Föld és a Hold egy vonalba kerül, és bolygónkról a teljes, megvilágított korong látszik. A Hold pályája azonban nem tökéletes kör, hanem kissé elnyújtott ellipszis. Emiatt időnként közelebb kerül hozzánk – ezt a pontot nevezik perigeumnak.

A horizonton felkelő szuperhold egy optikai illúzió miatt tűnik még nagyobbnak
Fotó: Toby Melville / Reuters

Ha a telihold éppen a perigeum idején következik be, szuperholdról beszélünk. Ilyenkor a Hold mintegy 7–8 százalékkal nagyobbnak és akár 15 százalékkal fényesebbnek tűnik, mint átlagosan. A jelenség 1979-ben kapta a ma használt nevét, bár az emberiség már sokkal régebb óta figyeli a Hold különös közelségeit.

A Hold csak a szemünkben nő meg

Van azonban egy kis csalás a látványban. A szuperhold valójában alig nagyobb a megszokottnál, ám amikor a horizont közelében látjuk, agyunk óriásinak érzékeli. Ezt a pszichológiai jelenséget „Hold-illúziónak” nevezik.

Az illúziót valószínűleg az okozza, hogy agyunk a horizonton látott tárgyakat közelebbinek hiszi, ezért nagyobbnak látjuk őket.

A NASA ismét embert küldene a Marsra és a Holdra. Olvasd el az erről szóló cikkünket is

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?