Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Az egyik legnagyobb elzártan élő őslakos törzs tagjai előmerészkedtek a dzsungelből, ami beláthatatlan következményekkel járhat.
Egy évszázadok óta elszigetelten élő perui őslakos törzs, amely az amazónai esőerdőben él, és kerüli a kapcsolatot a kívülállókkal, most szakított a hagyománnyal, és megjelent a szomszédos faluban. A rendhagyó találkozás a szakemberek szerint segélykiáltás, és azt jelzi, hogy az izolált közösség nagy veszélyben van.
Ezért bújt elő az Amazonas mélyéről az őslakos törzs
A mashco piro – vagy ahogy ők hívják magukat: nomole – népcsoport az egyik legnagyobb elzártan élő őslakos közösség a világon, amely tudatosan kerül minden érintkezést a modern civilizációval. Nomád életmódot folytatnak Peru délkeleti részén, az Amazonas sűrű esőerdeiben, Madre de Dios tartományban, a Las Piedras folyó mentén, közel a brazil és a bolíviai határhoz. Lélekszámukat 750-re becsülik.
Elszigeteltségüket kultúrájuk és egészségük megóvása érdekében tartják fenn. Mivel nincs immunitásuk a modern emberek számára ártalmatlan, gyakori betegségekkel szemben, egy egyszerű megfázás is végzetes lehet számukra.
Ennek ellenére a törzs tagjai nemrégiben felbukkantak Nueva Oceania falu környékén, amely a civilizációval kapcsolatban álló yine népcsoport lakhelye. A település a mashco piro terület egy fontos bejáratánál fekszik, és az egyike azoknak a ritka helyeknek, ahol alkalmanként megjelennek a törzs tagjai.
„Ez nagyon aggasztó, veszélyben vannak”
– mondta Enrique Añez, a yine közösség vezetője. De miért merészkedtek elő a mashco piro őslakosok? A fakitermelés miatt. A Maderera Canales Tahuamanu nevű erdészeti vállalat új hidat épít a Tahuamanu folyón, ami az Amazonas ezen részének egyik legfontosabb közlekedési útvonala.
Az állandó híd lehetővé teszi, hogy teherautók egész évben elérhessék az eddig nehezen megközelíthető, az őserdő mélyebb részein lévő területeket, ami felgyorsíthatja az erdőirtást és a fakitermelést. A cég rendelkezik engedéllyel, ám a fakitermelésre kijelölt területek átfedésben vannak a törzs ősi földjével, ezért jogvédő szervezet azt sürgetik, hogy helyezzék védelem alá az őslakosok birodalmát.
Tavaly már tragédiába torkollott a találkozás
Az őslakosok és elszigetelt törzsek védelméért küzdő Survival International szervezet szerint az ipari tevékenység nemcsak a természetet veszélyezteti, és kiszorítja mashco piro embereket, hanem tragédiába torkolló találkozásokhoz vezethet. Jó okuk van ezt állítani, ugyanis 2024-ben két fakitermelőt nyílvesszőkkel megöltek a törzs tagjai, miután a munkások mashco piro területre léptek.
A perui kormány 2002-ben létrehozta ugyan a Madre de Dios rezervátumumot az őslakosok védelme érdekében, de ez nem akadályozta meg a konfliktusokat, mert az ott élők nem feltétlenül ismerik a terület határait. A kabinet szerint már nyolc hasonló rezervátum működik az országban, további öt kijelölése pedig előkészület alatt áll. Emellett 19 ellenőrző pontot működtetnek, és 59 védelemért felelős munkatárs dolgozik a terepen. 2025-ben megduplázták az erre szánt költségvetést, és több mint 440 alkalommal járőröztek az érintett helyszíneken.
A jogvédők szerint az eddigi intézkedések nem elegendőek,
az egyre kiterjedtebb erdőgazdálkodási tevékenység erőszakos helyzetekhez vezethet, ami veszélybe sodorja a törzs tagjait és a térségben dolgozókat is.
„Pontosan egy évvel a találkozások és a halálesetek után semmi sem változott a földjük védelme érdekében” – mondta Teresa Mayo, a Survival International kutatója. – A konfliktus a küszöbön áll.”
Egyre nagyobb veszélyben vannak az érintetlen törzsek, van, ahol már csak öten vannak.
