Közelebb voltak hozzánk az űrlények, mint ahogy azt eddig hittük

Olvasási idő kb. 2 perc

Sokáig úgy hittük, hogy az élet nyomait csak távoli csillagrendszerekben érdemes keresni, most azonban kiderült: lehet, hogy az űrlények egykor jóval közelebb voltak hozzánk, akár a saját Naprendszerünkben is élhettek korábban.

A kutatók azután jutottak erre a következtetésre, hogy a Mars és a Jupiter között keringő Ceres nevű törpebolygót vizsgálták, amely a jelek szerint egykor sokkal barátságosabb hely volt, mint ma. 

Űrlények a naprendszerünkben

Az űrszondás mérések szerint a bolygó belsejében hő termelődött, így sós víz és szerves anyagok keringhettek a felszín alatt. Ez a környezet akár az élet legalapvetőbb formáinak is otthont adhatott. Ma a Ceres már jeges és rideg, a felszínen mínusz hatvan fok körüli hőmérséklet uralkodik, és semmi jele nincs aktív életnek. Mégis izgalmas, hogy valaha olyan körülmények alakultak ki rajta, amelyek a Föld mélytengeri kürtőihez hasonlítottak, ezek pedig köztudottan tele vannak különleges élőlényekkel.

Lehet, hogy a Naprendszerben rossz helyen kutattak az űrlények után
Fotó: David Wall / Getty Images Hungary

A felfedezés arra is figyelmeztet, hogy nem csak távoli, több fényévnyire lévő bolygókon lehetett élet. Előfordulhat, hogy a múltban közvetlen „szomszédságunkban” is kialakultak apró élővilágok, amelyek nyomait ma már csak a geológiai jelek őrzik. Ez új fejezetet nyithat az idegen élet kutatásában.

Ha pedig így van, akkor az űrlények kérdése nem is annyira a tudományos fantasztikum világába tartozik, mint gondolnánk. Könnyen lehet, hogy a Földön kívüli élet története nem a távoli galaxisokban kezdődött, hanem sokkal közelebb, egy apró, jéggel borított törpebolygón, közvetlenül a Naprendszerünk szívében.

Ha kíváncsi vagy a helyekre, ahová még nem ért el a civilizáció, olvasd el ezt a cikkünket is!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.