Jelentősen szigorodik a vízhasználat több magyarországi térségben: a kormány új vízkészlet-gazdálkodási körzeteket jelölt ki, ahol engedélyhez és kötelező monitoringhoz kötik a vízkivételt.
Kijelölték a különleges vízgazdálkodási övezeteket, jön a mérős kutak és monitoringtervek kora – tájékoztat az agrarszektor.hu.
A szigorítással a felszín alatti vízkészletek védelme a cél
A kormány egy rendelettel különleges vízkészlet-gazdálkodási körzeteket hoz létre több hazai térségben – köztük a Nyírségben, a Kraszna-völgyben, a Rétközben és a Bodrogközben –, ahol a jövőben csak szigorú szabályok betartása mellett lehet vízkivételt végezni.
Ezeken a területeken minden vízhasználathoz monitoringterv kell, amit előzetesen a kormányhivatalnak jóvá kell hagynia.
A döntéssel a kormány célja a felszín alatti vízkészletek ésszerű, fenntartható hasznosítása, különösen a klímaváltozás és az emberi beavatkozások okozta hatások enyhítése.
A rendelet emellett a vízbázisok megőrzését és az ivóvízkészletek biztonságát szolgálja, szigorúbb előírások bevezetésével.
Milyen szabályoknak kell megfelelni?
A rendelet előírja, hogy a kutakra pontos mérést biztosító, hitelesített vagy frissen kalibrált vízmérőt kell telepíteni. A vízügyi hatóság emellett kétévente értékeli a vízszintváltozásokat, és ha szükséges, felülvizsgálja az engedélyeket.
A monitoringrendszer részeként legalább három, vízadóra szűrőzött kút létesítésére kell javaslatot tenni, amelyekkel nyomon követhető a vízkivétel hosszú távú hatása. A cél az, hogy a vízhasználatokat az ökológiai és gazdasági szempontokkal összehangolva, fenntartható módon lehessen kezelni.
A különleges vízgazdálkodási körzetekben minden nem háztartási kút csak olyan hitelesített vízmérővel üzemelhet, amely folyamatosan méri a kivett víz mennyiségét.
A jogszabály azt is előírja, hogy az engedélyezett vízhasználat nem haladhatja meg az évi 40 ezer köbmétert.
