Szerelmesek paradicsoma lett ez a vasútállomás: boldogságot keresnek itt a párok

Olvasási idő kb. 2 perc

Noha 1987 óta zárva van, évente úgy 100 ezren keresik fel a Hokkaido szigetén, Obihiros városának egyik ritkán lakott területén található Kofukut. Nem is csoda, hiszen a turisták tömegét vonzó vasútállomás neve japánul annyit tesz: boldogság.

A név két japán helynév összeolvadásából született: Kōshin az eredeti helyi elnevezés, a Fukui pedig Japán egyik déli prefektúrájának neve, ahonnan 1902-ben sok földműves költözött a vidékükön történt pusztító áradás miatt. 

A névválasztás tehát nemcsak az eredetüket tükrözte, hanem abbéli reményüket is, hogy új otthonukban is boldogok lehetnek.

Tenyérnyi méretű a vasútállomás

A Kofuku állomás 1956-ban nyílt meg a Hiroo vasútvonal részeként, Obihira és Tokió külvárosa között. Állomásépülete egyszerű volt: fából készült, és mindössze egyetlen apró váró, egy bolt és egy jegypénztár kapott helyet benne. Kezdetben csupán egy kicsiny, szerény megállóként működött, ám miután 1973-ban egy japán utazási műsorban feltűnt, látni akarta a világ.

A vasútállomásra a világ minden tájáról érkeznek szerelmesek
Fotó: Captain76 / Wikimedia Commons

A riport után szó szerint elözönlötték a turisták a helyet, hogy végigvonatozhassanak a Hiroo-vonalon Kofuku és a szeretet földjét jelentő Aikoku között. Hirtelen jött népszerűségét jól mutatja, hogy amíg 1972-ben csupán heten utaztak a szakaszon, egy évvel később már 3 millióan váltottak jegyet az ott közlekedő szerelvényekre.

Hiába zárt be, ma is népszerű

Bár az odalátogatók száma folyamatosan emelkedett, a vasútvonal gazdasági nehézségeit a nagy érdeklődés sem tudta hosszú távon megoldani: a Japán Állami Vasutak 1987-es privatizációja során bezárták. Az állomás azonban szerencsére azóta sem merült feledésbe, sőt: a helyi önkormányzat megőrizte az épületet, és megannyi turisztikai attrakcióval tette vonzóvá. A főként boldogságukat óvó szerelmesekből álló közönség egyedi, Hiroo-vonali jegymásolatot vásárolhat a helyszínen, majd az állomás falára tűzve még több örömet hívhat életébe.

Azt tudtad, hogy a világ legrégebbi postája máig fogad leveleket? A különleges hely történetét itt ismerheted meg.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.