Furcsa dolog látszik Kapu Tibor arcán azóta, hogy az űrben van: ez a magyarázat

Olvasási idő kb. 2 perc

Az űrhajós arcvonásai jelentősen megváltoztak azóta, hogy megérkezett a Nemzetközi Űrállomásra, és itt már többről is szó van, mint hogy Kapu Tibor megborotválkozott a kilövés előtt.

Többször is bejelentkezett az elmúlt napok során Kapu Tibor a Nemzetközi Űrállomásról, a szemfülesek pedig megállapíthatták, hogy a róla a Földön készített fotókhoz képest arca sokkal duzzadtabbnak tűnik.

Ez nem csak látszat: a magyar kutatóűrhajós feje valóban puffadtabb, mint amilyen idelenn volt, ebben azonban nincsen semmi különleges vagy ijedtségre okot adó dolog. Alaposan kutatott téma az, hogy milyen változásokat eredményez az űrbéli lét, így 

az is jó ideje ismert már, hogy az emberi test folyadékháztartása is megváltozik az űrutazás következményeképp.

Kapu Tibor testére is hat az űrben töltött idő
Fotó: Hunor / MTI

Ez történik Kapu Tiborral az űrben

Gravitáció hiányában több folyadék vándorol az asztronauták fejébe, mint amennyi normál állapotban ott található: Rachel Seidler kutatása szerint ez vezet ahhoz, hogy fejük, arcuk puffadt hatást kelt. A folyadék mennyisége – amely egyébként az agyat védi és a sejtek számára már felesleges salakanyagot szállítja el - az agy négy kamrájában is megnő: az űrhajósok úgy is térnek vissza a Földre, hogy ezeken a területeken több folyadék marad agyukban.

Seidlet MR-vizsgálatnak vetett alá űrhajósokat, mely során azt találta, hogy a négy agyi kamrából legalább háromnak megnő a mérete az űrben, és

Idézőjel ikon

akár három Földön töltött évbe is telhet az, amíg eredeti méretüket nyerik vissza.

Kapu Tibornál valószínű nem lesz ilyen hosszú a regeneráció, mivel a megfigyelések szerint két hétnyi űrbéli lét még nem okoz állandósult változást, azonban azoknál, aki fél vagy egy évet vannak a Nemzetközi Űrállomáson, a jelenség egyértelműen megfigyelhető.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.