A nemzetközi kutatóűrhajós expedícióban, a HUNOR programban résztvevő Kapu Tibor már a Nemzetközi Űrállomás felé tart, ahova várhatóan ma érkezik majd meg.
Mint ahogy arról már a Dívány is beszámolt, a 31 éves kutatóűrhajós 25-30 tudományos kísérletben vesz majd részt az állomáson, melyek többek között a cukorbeteg űrhajósok orvosi támogatására, valamint a mikrogravitáció agyra és testre gyakorolt fiziológiai hatásaira irányulnak majd.
25 tudományos kutatást visz a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére Kapu Tibor, a magyar kutatóűrhajós kéthetes küldetéséhez, ebből kettőt a Semmelweis Egyetem kutatói kezdeményeztek – olvasható a Semmelweis Egyetem közleményében.
A HUNOR programnak az orvosi egyetem is aktív résztvevője, melynek fő feladata az egészségügyi háttér biztosításán kívül az asztronauták egészségügyi állapotának felmérése, sőt még kiképzésükben is részt vesz. Ezek mellett a számos Nemzetközi Űrállomáson végzett leendő kutatás közül kettőnek is fontos szereplője.
Kísérlet a lehetséges egészségügyi problémákról
A TESH (Telemetry System of Space Health – Telemetriai Rendszer az Űregészségügyért) elnevezésű projekt célja az űrutazás során fellépő egészségügyi problémák vizsgálata. Ez egy multimodális, nem invazív telemedicinás kísérlet, amely elsősorban a korai kardiovaszkuláris és neurovesztibuláris változásokra összpontosít az űrrepülés során.
– foglalta össze dr. Nagy Klaudia Vivien.
Az akár rövidtávú küldetések során is előforduló tüneteket, mint a vérnyomás-ingadozás vagy az egyensúlyzavar, melyeket a szív- és érrendszeri, illetve az egyensúlyért felelős (vesztibuláris) szervek alkalmazkodási folyamatai okozhatnak.
Ezen folyamatok megvizsgálásához az alanyok egy speciális okospólót viselnek majd, amely folyamatosan rögzíti a szívritmust (EKG), a légzést, a testhőmérsékletet, a mozgást és a szívfrekvencia-variabilitást. Ezen felül 24 órás vérnyomásmérő, a szív és az erek ultrahangvizsgálata, videós egyensúlyvizsgálatok és szemfenéki képalkotás is részét képezi a tudományos kutatásnak.
Kísérlet a szemproblémák megoldására
A másik kísérlet az END-SANS, amely egy új, mesterséges nanoszálas anyaggal történő gyógyszeralkalmazási módszer megvalósíthatóságát vizsgálja. Mikrogravitációs környezetben a véráramlás és a nyirokkeringés megváltozhat, így ödéma alakulhat ki a szemben és az agyban is.
A kutatás célja az volt, hogy létrehozzanak egy olyan polimeralapú, nanoméretű szálakból álló egységet, ami a szem felületén feloldódik, nem toxikus és képes a megfelelő gyógyszerhatóanyagokat becsapdázni, majd a kívánt hatás helyén leadni azt. Ehhez a kutatók egy kontaklencséhez hasonló szemre helyezhető eszközt hoztak létre, mely egy idő után feloldódik a szem felületén.
Ha a vizsgálat során beválik ez a hatóanyag, az mind az űrben, mint a földi orvoslásban segítheti a szemészeti terápiák fejlesztését.
A két kísérlet nem csupán az űrhajósok egészségügyi védelmében jelent nagy fejlődést, de hosszútávon a magyar orvoslás, gyógyszerkémia és a nanotudományok területének fejlődéséhez is hozzájárulnak.
Ebben a cikkben Kapu Tibor különleges űrruhájáról olvashtasz.
