Az amerikai légierő védőszentjének tartották a magyart, akiről az űr határa a nevét kapta

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Farkas Bertalan, vagy a most űrbe utazó Kapu Tibor mellett az űrkutatáshoz több magyar név is kötődik, de talán egyikük sem tudhat maga mögött olyan jelentős és gazdag életművet, mint Kármán Tódor magyar tudós.

Theodore von Kármán, vagyis magyar nevén Kármán Tódor magyar gépészmérnök, fizikus, alkalmazott matematikus hihetetlenül sokrétű és tartalmas munkásságát külföldön is elismerik. Számos országban az űrhajózás egyik legmeghatározóbb alakjaként, úttörőjeként tisztelik, olyannyira, hogy az amerikai légierő védőszentjeként szokták emlegetni.

Olyan területeken mutatott fel úttörő eredményeket, mint a szuperszonikus repülés, hiperszonikus áramlástan, valamint a rakétatechnológia és az űrhajózás, de nagyban hozzájárult a hidrodinamika és a modern gázdinamika, illetve az aerodinamika huszadik századbeli fejlődéséhez is. Ezen kívül, ő számolta ki azt a határt is, ahol egy légi jármű már nem tud a felhajtóerő segítségével repülni, és el kell érnie az első kozmikus sebességet (7,9 km/s) a fennmaradáshoz.

A világűr e határát (mely 100 km-es magasságban van) a magyar tudósról Kármán-vonalnak nevezték el.

Kármán Tódor a Jet Propulsion Laboratory fontos alakjaival
Fotó: NASA

Már korai karrierje során is a leghíresebb laboratóriumokat látogatta

A kiemelkedő fizikus-gépészmérnök egy csehországból származó zsidó magyar családba született, később pedig a híres magyar gépészmérnök és feltaláló, Bánki Donát is tanította az egyetemen, de korai karrierje során Ludwig Prandtl professzorral is megismerkedett, akivel a hidrodinamikával és aerodinamikával együtt a határréteg- és a repülőgép szárnyprofil-elméletén dolgozott. Ezután Hugo Junkers közeli segítőtársa is volt, és európai, korai munkássága során nevezték el róla a Kármán-örvénysort is.

Magyarországról és Európából is mennie kellett

Tanácsköztársaság idején még közoktatási népbiztos-helyettes is lett, azonban a kommün bukásával nemcsak állását vesztette el, de a Magyar Aero Szövetségből is kizárták. Ezért Kármán visszatért Hollandiába, ahol német repülőgépgyárosok által támogatott kutatásokat végzett, nem is gondolva, hogy később ezek a kísérletek is segítik majd a náci Luftwaffe létrehozását az NSDAP hatalomra jutásával.

A ’30-as évekre a német nemzetszocialista párt előretörésével bizonytalan állását otthagyva, az amerikai Guggenheim Aeronautical Laboratory (GALCIT) igazgatója lett, pár évvel később (1936-ra) már egyesült államokbeli állampolgár is volt.

A magyar úttörése az USA-ban

Egy Kármán Tódorról készült amerikai emlékbélyeg
Fotó: US Post / US Federal Government

Kármán Tódor egyik legfontosabb munkájának a szuperszonikus repülés elméletének fejlesztését tartják, mely során az addigi háromdiemnziós Navier-Stokes áramlási egyenleteket egy egyenletre tudta egyszerűsíteni és megoldást javasolni rájuk.

Idézőjel ikon

Ezt a megoldást Kármán-Moore elméletnek nevezték el, és a mai napig elterjedt a használata.

Ezenkívül Kármán alapította meg 1933-ban az Amerikai Egyesült Államok Aeronautikai Tudományának Intézetét (US Institute of Aeronautical Sciences), itt indította el kutatásait a folyékony anyagok mechanikájáról (fluid mechanics), a turbulenciaelméletről és a szuperszonikus repülésről.

Később érdeklődése a rakétakutatás felé fordult, és olyan híres, Amerikába bevándorolt tudósok, atomfizikusok találmányaihoz mérhető felfedezéseket tett, mint Szilárd Leó, Albert Einstein, Enrico Fermi, vagy Robert Oppenheimer.

Alapított még Kaliforniában híres kísérleti laboratóriumot is (Jet Propulsion Laboratory), majd 1939-re az USA hadügyminisztériumának főtanácsadója lett, és ő hozta létre az Amerikai Légierő Tudományos Tanácsadói Elnökségét (USAF Scientific Advisory Board).

Élete végéig folytatta munkásságát

A második világháború után még a NATO tanácsadójaként is dolgozott, majd 1960-ra létrehozta az űrkutatók nemzetközi fórumát, a Nemzetközi Asztronautikai Akadémiát (International Academy of Astronautics), melyhez Magyarország is csatlakozott 1962-ben, ami után, nem sokkal később Kármán Tódor, 81 évesen elhunyt.

Kiemelkedő és az egész világ űrkutatása és repüléstechnológiája számára fontos munkálatai miatt nemcsak díjat és számos intézményt neveztek el róla, de ő volt az első személy, aki megkapta az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Érméjét.

Most a magyar űrkutatás egy újabb fontos állomásához érkeztünk, ebben a cikkben Kapu Tibor útjáról olvashtasz.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Pozsgai Cicelle
Pozsgai Cicelle
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Nyári veszély az utakon: erre figyelmezteti az autósokat a Kamara

Országszerte zajlik az aratás, ezért a következő hetekben több kombájnnal, traktorral és szállítójárművel találkozhatunk a közutakon. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra kéri az autósokat, hogy ezek mellett a megszokottnál is óvatosabban közlekedjenek.

Édes otthon

Tönkreteheti a fát, ha így szeded le a gyümölcsöt

A gyümölcsszüret végén hajlamosak vagyunk a nehezen elérhető, legfelső ágakon hagyni az utolsó szemeket azzal a megnyugtató gondolattal, hogy jó lesz az a madaraknak. Ez a jóhiszemű zöld reflex azonban hatalmas csapda a kertünk számára. Ha a fán felejtett cseresznye sérült vagy rothadni kezd, az aszalódó szemekből úgynevezett „gyümölcsmúmiák” képződnek, amelyek a legveszélyesebb gombás fertőzések téli menedékhelyei. Ha nem takarítjuk le az ágakat, a trehány szüreteléssel szó szerint egy biológiai időzített bombát hagyunk a fán, ami jövő tavasszal a teljes termést, hosszú távon pedig magát a fát is elpusztíthatja.

Offline

Melyik folyó partján fekszik Varsó? Nehéz földrajzkvíz

Európa nagyvárosai nem csak kedvelt úti célnak számítanak, történelmük és földrajzi fekvésük miatt is különlegesek. Kvízünkkel tesztelheted, mennyire vagy tisztában azzal, hogy melyik hol, mely folyó mentén vagy tenger mellett helyezkedik el.

Testem

Sokszor éveken át félrediagnosztizálják ezt a krónikus betegséget: memóriaromlással is jár

Éveken át tartó vándorló fájdalom, állandó kimerültség, ijesztő memóriazavarok és koncentrációs problémák – mégis minden laborlelet negatív. Sokan nem is sejtik, de a reumatológiai betegségek egyik leggyakoribb, mégis legnehezebben felismerhető kórképe állhat a háttérben. A fibromyalgia sokáig az orvosi szkepticizmus céltáblája volt, ma már azonban tudjuk: nem hipochondriáról van szó, hanem arról, hogy az idegrendszer szó szerint felerősíti a fájdalmat, a betegek agyát pedig egy állandó, bénító köd, a „fibro-fog” uralja.

Életem

Vedd észre: 7 jel, hogy manipulál a házastársad

A szakirodalomban érzelmi manipulációnak nevezik azt, amikor valaki félelmet, bűntudatot, nyomást, elhallgatást vagy a valóság eltorzítását használja arra, hogy hatást gyakoroljon a másik gondolataira, érzéseire vagy döntéseire. A legtöbbször nem feltétlenül a hangos veszekedések mérgezik leginkább a hosszú távú kapcsolatokat.

Életem

Rendkívüli intézkedéseket vezet be a Wizz Air: erre számíts, ha utazol

A Wizz Air a nyári csúcsidőszakban napi 1200 járatot indít, és az elmúlt évek tapasztalatai alapján ismét rendkívüli intézkedéseket vezet be, hogy biztosítsa a biztonságos és nyugodt utazást. A légitársaság jelentős bővítéssel vág neki az idei nyárnak, hiszen 15 új útvonallal, 19 új géppel és közel hárommillió ülőhellyel bővíti kapacitását.

Testem

Krónikus betegség jele lehet, ha semmit sem ér a fogyókúra

Hiába a sanyargató koplalás, a kalóriaszámlálás és a kimerítő edzések, a kilók a csípőről és a combokról egyszerűen képtelenek mozdulni, miközben a felsőtest szinte teljesen elfogy? Sokan nem is sejtik, de a sikertelen életmódváltás mögött nem feltétlenül a motiváció hiánya vagy genetikai hiányosság áll. A lipödéma egy évtizedekig félreértett, krónikus és progresszív betegség, amely sejtszinten és genetikailag is teljesen eltér a klasszikus elhízástól.