Ausztriai diszkóba szöktek át a határőrök, a helyi újság címlapja buktatta le őket

Olvasási idő kb. 4 perc

Két kacifántos történet bontakozik ki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának feljegyzéseiből – a „bűnösök” célja mindkét esetben Ausztria volt, ám nem mindegyiküknek sikerült a határ túloldalára jutniuk.

A rendszerváltás előtt a vasfüggöny túloldalán található országok roppant vonzóak voltak minden magyar számára. A legtöbben csak álmodoztak a „nyugati” életről, ám olyanok is akadtak, akik megpróbáltak átjutni a határ túloldalára, például Ausztriába. Volt, aki nem is akart visszajönni, mások azonban csak egy kis szórakozás miatt ruccantak át az osztrákokhoz – az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának feljegyzései között szemezgettünk. 

Buli, tánc és diszkó Ausztriában

Első jelentésében álhírnek minősítette a Belügyminisztérium a burgerlandi Kurier 1985. május 30-i számának címlapsztoriját, amely szerint két magyar határőr egyenruhában szökött át az osztrák oldalra, majd fröccstúrára indult Lutzmansburgban és Stoobban.

A „Magyar határőrök egyenruhában táncoltak a discóban” című írás szerint a buli hajnali 3-ig tartott, amikor a két magyar katona a zöldhatáron át visszatért Magyarországra.

„A kerületparancsnokkal közös bizottságot hoztunk létre, mely a kivizsgálás eredményeként megállapította, hogy a zsirai őrsön az esemény nem történhetett meg, az újságcikk hírtartalma nem felel meg a valóságnak” – szerepel a június 4-i belügyminisztériumi jelentésben.

Ausztriában szerettek volna bulizni a magyar határőrök
Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

Négy napra rá azonban egy újabb jelentés is készült a levéltári feljegyzések szerint. Ez már leszögezi, valóban megtörténtek az osztrák lapban megjelentek. B. A. határőr vallomása szerint május 10-én este fél 8 körül osztrák fiatalok jelentek meg a határnál, és sört hoztak a szolgálatot teljesítőknek. Fél 10-kor már borral tértek vissza, amit a határ osztrák oldalán fogyasztottak el. „Az osztrákok autójában »jó discozenét sugároztak«, mire B. megjegyezte »jó lenne megnézni egy osztrák discót«.” A szót tett követte, ám arra nem gondoltak a bakák, hogy polgári ruhában volna érdemes diszkóba menni – fegyvereiket legalább egy közeli bokorban hagyták. A vallomás szerint a diszkóban mindössze 10-15 percet tartózkodtak, visszatérve azonban őrmesterük gyanút fogott.

Idézőjel ikon

„Ha tényleg igaz, hogy kint voltatok és ez kitudódik, ti négyen vállaljátok a balhét! … Nem szeretném, ha fénykép jönne rólatok Ausztriából!”

– mondta felettesük a másik gyanúsított, N. K. vallomása szerint. Az őrmester szavai azonban profetikusnak bizonyultak, és az osztrák Kurier címlapon hozta a történetet. A sztorit egy másik lap, a Burgenländische Volkszeitung is lehozta június 5-én, „Magyar határőrök táncoltak nálunk. Szórakozási túra diszkókon át, két magyar katona kiruccant az államhatáron túlra” címmel.

A katonák nem úszták meg büntetés nélkül: B. A.-t 1 év 3 hónap, börtön fokozatú fegyelmező zászlóaljban végrehajtandó szabadságvesztésre, N. K.-t pedig 1 év börtönbüntetésre ítélték. Feletteseiket, egy szakaszvezetőt és egy őrmestert, akik tudtak az ügyről, de nem jelentették azt, lefokozták.

Nem mindenkinek sikerült átjutnia a határ túloldalára
Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

Határáttörés lopott kamionnal

Talán még az osztrák diszkóba vágyódó határőrök történeténél is kacifántosabb egy másik eset, amely során hárman határozták el, hogy Ausztriába szöknek. Mint a vallomásokból később kiderült, Ozsváth Péter és Rudi Mihály, valamint Baksa Gábor 1980. május 29-én a Közvágóhídhoz mentek, ahol találtak egy Fiat kamiont, amelynek ajtaja nyitva volt, ráadásul a kulcs is a műszerfalban volt. A járművel Sopron felé indultak, ahol a határátkelőnek hajtottak nagyjából 70 kilométeres óránkénti sebességgel. A kitörésgátló sorompót azonban a kamion sem tudta átszakítani.

Idézőjel ikon

„Azért a camion-gépkocsit választottuk, mert az erős, nagy kocsi és át bírja törni a határsorompót és, ha a rendőrök ránk lőnek, az felfogja a lövedékeket”

– mondta az egyik gyanúsított vallomásában, majd így folytatta: „arra nem számítottunk, hogy ilyen erős a sorompó és hogy a camion oly mértékben megrongálódik, hogy az szinte használhatatlanná vált”. Ozsváth Péter és Rudi Mihály kizuhant a kamionból, és a magyar határőrök elfogták őket – mindketten börtönbüntetést kaptak, sőt Sopronból is kitiltották őket. Harmadik társuk azonban átrohant a határ osztrák oldalára, így őt csak távollétében ítélhették el.

A legtöbb magyar számára nagyon vonzó volt a „nyugati” élet
Fotó: Fortepan / Gara Andor

Azt gondolhatnánk, hogy ezzel a történet véget ért. Ahogy az azonban egy másik levéltári jelentésből kitűnik, korántsem ez volt a helyzet. Az áttörési kísérletben ugyanis az eredeti tervek szerint a vádlottak egy lányismerőse is részt vett volna. Ő két másik társával az Osztapenkó-szobornál felkéredzkedett egy cementszállítóra. A teherautó sofőre – későbbi elmondása szerint – hallott a május végi esetről, és kicsit tartott tőle, hogy hasonló lehet a stoppolók terve. Aggodalmai azonban nem váltak valóra, a három illetőt Tatabányán kitette – itt igazoltatás után egyiküket egy rendőr a városi rendőrörsre kísérte, hogy szüleit telefonon értesítse (feltehetőleg kiskorú lehette az illető). A másik két gyanúsított leszólított egy teherautósofőrt, akit egy konyakosüveggel leütöttek. A járművet azonban nem tudták beindítani, mert, ahogy a sofőr később fogalmazott,

Idézőjel ikon

„a KAMAZ típusú gépkocsiknál a kézifék speciális rendszerű”.

Gyalog indultak hát a határ felé, ám útközben a sofőr bejelentésére kiérkező rendőrök még magyar területen elfogták őket. Az letartóztatottak vallomása szerint a tervhez az inspirációt a Konvoj című 1978-as amerikai film szolgáltatta.

Nyitókép: Fortepan / Magyar Rendőr

Nemcsak szándékosan lehet átkeveredni a határ túloldalára, arra is akad példa, hogy ez véletlenül történik meg. Így járt a tornanádaskai Rómeó és Júlia is. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.