Az izraeli-iráni konfliktus eszkalációja egyszerű emberek tömegének életét tette félelemmel és bizonytalansággal telivé. Teheránban az sem biztos, hogy másnap élelmiszerhez lehet jutni.
Az emberek már azelőtt napról napra éltek, hogy az első izraeli bombák becsapódtak volna: bár Irán vezetése mást kommunikál, az Independent Persian újságírói az utcákon csak bizonytalanságot, nélkülözést és félelmet tapasztaltak.
Az emberek benzinért ugyanúgy sorban állnak, mint kenyérért, nincsen működőképes riasztórendszer, amely a lakosságot figyelmeztethetné a közelgő csapásokra, de ha létezne, az sem érne sokat óvóhelyek hiányában.
Az iráni emberek krízisből zuhantak egy még mélyebb krízisbe: a lap szerint bármit is állít Irán, nem védi polgárait a támadásokkal szemben. „A szülők aggódnak a gyermekeik miatt, napok alatt öregszenek az emberek éveket” – mondta egy utcai árus az újságíróknak.
A palackozott víz és az előre csomagolt étel pillanatok alatt elfogyott a boltokban, állandó pszichés és anyagi nyomás alatt telnek a teheráni mindennapok.
Egy középkorú teheráni férfi hat boltba ment el, mire tudott csirkehúst venni, a tartós élelmiszereket mind felvásárolták azok, akiknek még volt erre pénze. „Mindenki fáradt, ideges és csüggedt”- vélekedik egy másik férfi, aki szerint Khomeini ajatollahot vádolják az emberek a kialakult helyzetért. A nagy bevásárlóközpontok boltjai bezártak: mindenki attól tart, a plázák is célpontokká válnak. Gyűlölet és félelem tölti meg az utcákat, ahol a csendet csak a szirénák hangja töri meg időről időre.
A kapcsolattartás is nehézkes: az internetelérés szakadozik, ez a családtagjaik épsége miatt aggódó irániak számára borzalmas helyzeteket teremt.
