A magyarföldi husáng névre hallgató ritka növénykülönlegesség természetvédelmi értéke tövenként 250 000 forint. Egy új, pilisi, rejtélyesnek tűnő építmény létrehozásával nem csak a fokozottan védett fajt tudják hatékonyan óvni, de a sportolóknak is kedveznek.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park a korábbiakban számtalan esetben volt kénytelen bírságot kiszabni a természetvédelmi terület értékeinek megsértéséért sportolókra, de az új létesítménnyel ennek a nehéz időszaknak a végére is pont kerülhet.
A legyező formában elterülő, 30-40 m2-es tűzihorganyzott fém védőrács, 10-15 cm-re a talajtól az oromszélen, egyszerre siklóernyő starthely és növényvédelmi eszköz is.
Az építmény e kettős funkciójában egyedülálló a világon.
Kettős célt szolgál a fémszerkezet
A magyarföldi husáng egy jégkorszak előttről fennmaradt bennszülött maradványfaj, mely az egész világon mindössze nyolc helyen található meg. Legnagyobb populációja a Pilis-tető délkeleti ormán lelhető fel, az ottani állomány mintegy 3000 tövet számlál. Ide azonban korábban naponta akár 40-50 siklóernyős is ellátogatott sportolás céljából.
A növénylelő területtől 400 méterre most újonnan létesült és egyelőre még nem látogatható rácsszerkezet annak a kompromisszumnak az eredménye, mely
egyszerre szolgálja a sportolók szabad és legális gyakorlásának a lehetőségét és a növény zavartalan fejlődését.
A husáng terepét, melyet a siklóernyősök így már mellőzni tudnak, most még masszív kerítéssel be is kerítették, így a növényzavartalan regenerálódása már meg is kezdődhetett.
