A háborúk mindig átformálták az emberiséget: a gondolkodásmódot, a technikát, a társadalmi viszonyokat, de még a divatot is. Az ember ugyanis gyorsan megtanul alkalmazkodni a legszörnyűbb körülményekhez is a túlélés érdekében.
De túlélni is stílusosan kell, főleg Angliában. Az nem járja, hogy az ember csak úgy neglizsében rohan a bombázás elől a pincébe vagy az óvóhelyre, hiszen mit gondolnának az emberek…Ezt a problémát oldotta meg egy ruhadarab, amelyet ma már mindannyian viselünk. Ez pedig nem más, mint a pizsama.
A háború teremtette meg az igényt a pizsamára
Az első világháborúban történt meg először, hogy a civil lakosságot rendszeresen légitámadások érték. A német Zeppelinek és később a repülők főként azért bombázták a francia és belga városokat, majd később Londont is 1915 telétől, hogy megfélemlítsék a lakosságot, és így is gyengítsék ellenfeleiket. Ám az angolokat kemény fából faragták, és nem csak a hadszíntereken vágtak vissza, de a hátországban is felvették a kesztyűt. Pontosabban a pizsamát.
A Zeppelinek nem mozogtak gyorsan, ezért főként éjszaka bombáztak, hogy a britek ne verhessék vissza a támadásokat. Az emberek nem voltak felkészülve arra, hogy éjszaka kirángatják őket az ágyukból, és hálóingben kell menekülniük, így a szemérmességükről híres angolok jobbára kabátot és sapkát húztak magukra. Ez a helyzet különös igényt teremtett: mégpedig egy olyan hálóruháét, ami többet takar egy átlagos hálóingnél, és kényelmes is.
A háborús „szezon” újdonsága lett a pizsama
Az új ruhadarab megosztotta a társadalmat, ugyanis egyes divatlapok a „szezon újdonságaként” emlegették a pizsamát. Ez a kényelmes anyagból készült, komfortos, nadrágból és felsőrészből álló hálóruha sokak kedvence lett: akadtak, akik egyenesen várták a következő légiriadót, hogy magukra ölthessék új szerzeményüket. A szükség konkrétan divatot teremtett, és a „zeppelinpizsamák” egy idő után már nem gyapjúból, hanem kínai vagy japán selyemből készültek, és a Guardian újságírója szerint a „legkedveltebb szín a sötétkék és a halvány rózsaszín voltak”. Mások szerint az, hogy a nők nadrágot viseljenek, még abban az időben is elképzelhetetlennek tűnt, függetlenül a háborús helyzettől.
A pizsama mellett szükség volt egy fejfedőre is, hogy a hölgyek eltakarhassák vele szénakazalként szétálló hajukat, hiszen a légiriadók idején a fésülködésre sem volt idő. A pizsamákkal ellentétben ez a hálósapka csak rövid ideig volt divatban, a háború végeztével gyorsan kiment a divatból. Ezzel szemben a pizsama mit sem vesztett népszerűségéből, hiszen bő száz év múltán is viseljük, a boltok polcán pedig megtalálhatóak a legkülönbözőbb színű, fazonú és anyagú darabok, így ki-ki beszerezheti az igényeinek és a pénztárcájának legmegfelelőbbet. Ki gondolta volna, hogy egy ilyen rettenetes történelmi esemény ilyen divatos haszonnal is járhat.
A magyar nők is divatoztak, nemcsak az angolok, és hogy miért olyan szépek, arról ebben a cikkünkben írtunk.
