30 éve ezt jósolta Stephen Hawking 2025-re: sok mindenben igaza lett

Olvasási idő kb. 2 perc

A legendás tudós, Stephen Hawking már 30 évvel ezelőtt egészen precíz jóslatokba bocsátkozott 2025-ről. Van, amiben igaza lett.

A tudós a BBC-nek nyilatkozott arról, mit vár a számára még távoli, és már talán akkoriban is elérhetetlen jövőtől. Előrejelzései a tőle megszokottak szerint meglehetősen pontosak voltak. A kutató 2018-ban, 76 éves korában hunyt el.

Legfontosabb eredményei között a fekete lyukakkal kapcsolatos kutatásait tartja számon a tudomány. A róla elnevezett Hawking-sugárzást is ő írta le elsőként. Eszerint a fekete lyukak energiát veszítenek kvantumfluktuációval kölcsönhatásba lépve, majd fokozatosan elpárolognak. 

Nagyrészt bejöttek Stephen Hawking 30 évvel ezelőtti tippjei
Fotó: Mirrorpix / Getty Images Hungary

Egészen pontosan látta a jövőt Stephen Hawking

Előrejelzései egy része az űrkutatás fejlődésével állt kapcsolatban. Hawking úgy vélte, mostanra teljes lendületet vesz az üzleti űrhajózás és aszteroidabányászat, de nagy gondot okoz majd az ezzel együtt gyarapodó űrszemét. A mesterséges intelligencia és az okosotthonok megjelenését sem gondolta távolinak, igaz, az ő víziójában a jelenlegi állapotánál sokkal fejlettebbnek hitte. Megjósolta az internet térhódítását is, ez azért, valljuk be, nem volt nehéz dolog már 1995-ben sem. 

Idézőjel ikon

Azt gondolta, 2025-re már a bőrünk alá ültetett NFC-chipekkel fizethetünk, az űrben utazgatunk, sőt, műtéteinket is robotok végzik majd.

Bár mindez sokkal inkább hasonlít a Jetson-család egy epizódjára, Hawking előzetes várakozásaiból sok minden bevált. Ismeretei az informatika fejlődésével kapcsolatban segítették abban, hogy prognózisa jelentős része valamilyen formában valóban bekövetkezhessen. 

Ha ezt a cikkünket is elolvasod, 10 érdekességet tudhatsz meg Stephen Hawkingról. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.