Hatalmas aranylelőhelyre bukkantak a kutatók, de van egy kis gond vele

Olvasási idő kb. 1 perc

Újabb nyomot találtak a csillagászok arra, honnan származhat az arany: egy friss kutatás szerint az extrém erős mágneses mezővel rendelkező neutroncsillagok, azaz magnetárok is képesek lehetnek nehéz elemek, például arany előállítására.

Az arany eredete évtizedek óta rejtélyt jelent az asztrofizikusok számára. Míg a könnyebb elemek, mint a hidrogén vagy a hélium, a Nagy Bumm után keletkeztek, a nehezebb elemek, például a vas, szupernóva-robbanások során jöttek létre. Az arany azonban ezeknél is nehezebb, keletkezése jóval ritkább és extrémebb eseményeket igényel.

A távoli aranybánya

Eddig úgy vélték, az arany kizárólag neutroncsillagok összeolvadásakor, úgynevezett kilonova-események során jöhet létre. Most azonban egy új tanulmány szerzői, köztük a Columbia Egyetem doktorandusza, Anirudh Patel, azt állítják: a mágneses neutroncsillagok óriási kitörései szintén hozzájárulhatnak a nehéz elemek kialakulásához.

Az arany legelső lelőhelyére bukkanhattak rá a tudósok
Fotó: David Paul Morris / Getty Images Hungary

A felfedezést archív űrtávcsöves adatok, köztük a 2004-es INTEGRAL műhold által rögzített gamma-sugárzás újraértelmezése tette lehetővé. A jelek megegyeznek azokkal az elméleti modellekkel, amelyek szerint a magnetárok felszíni „csillagrengései” során kilökődő anyag olyan forró és gyors mozgású lehet, hogy alkalmas az aranyhoz hasonló nehéz elemek előállítására.

Bár egyes kutatók, mint Dr. Eleonora Troja olasz asztrofizikus, óvatosságra intenek az eredmények értelmezésében, és inkább alternatív lehetőségként tekintenek a magnetárokra, a felfedezés új utakat nyithat az univerzum fejlődésének és összetételének megértésében.

Ha kíváncsi vagy a Magyarországon található hatalmas aranylelőhelyre, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.