Ferenc pápa nehéz feladatot hagyott maga után

Olvasási idő kb. 6 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ferenc pápa halála után a katolikus egyháznak el kell döntenie, hogy képes-e megújulni: egész jövője múlhat a konklávé eredményén egy emlékezetes pápaság után. A pápa életének 89. évében, húsvét hétfő reggel hunyt el.

Ferenc volt az első jezsuita pápa, aki ennek megfelelően minden luxust elutasított, maga mosta hajléktalanok, betegek lábát nagycsütörtöki szertartásokon, érsekként is tömegközlekedést használt és szívesen főzött magának. Az opera műfajáért, Shakespeare-ért és Dosztojevszkijért egyaránt rajongott Jorge Mario Bergoglio, aki Buenos Aires érsekeként érkezett 2013-ban a konklávéra a Vatikánba, majd Ferenc pápaként távozott onnan. Súlyos, komoly örökséget hagy most a katolikusokra – az emberarcúbb, modern egyház és két évezred hagyományainak összehangolásában utódjának, még inkább utódainak lesz komoly feladata.

Jorge Mario Bergoglio 1936 december 17-én született Buenos Airesben, ahol a munkások lakta Barrio de Floresben nőtt fel. Édesapja könyvelőként dolgozott a vasútnál, míg édesanyja háztartásbeli volt. Bár anyja Argentínában született, felmenői olaszok voltak, csakúgy, mint édesapja: Benito Mussolini elől menekültek mind, egészen Dél-Amerikáig, ahol a spanyol és az olasz egyaránt anyanyelvként funkcionált családjukban.

Ferenc pápára hosszan emlékeznek majd szeretettel a katolikus egyház hívei
Fotó: Vatican Pool / Getty Images Hungary

Jorge, mielőtt Ferenc pápa lett

A későbbi pápának két fiú- és két lánytestvére volt, Oscar, Alberto, María és Marta. Ma már csak a fiatalabb Bergoglio-lány, María él: az ő visszaemlékezései szerint a későbbi jezsuita fiatalon ellenállhatatlan mosolya és humora révén hódította meg a környezetében megfordulókat.

A tanuláshoz megvolt az esze és az akarata is, alapelve az életben a mértékletesség volt – sem túl keveset, sem túl sokat nem akart semmiből. Fiatalon barátnője is volt, átlagos életet élt, érettségi után Buenos Airesben járt egyetemre és kémiából szereztt diplomát. 

Fiatal felnőttként egy egész későbbi életét meghatározó esemény is történt vele: tüdőgyulladás alakult ki szervezetében 1957-ben, mely olyannyira súlyosra fordult, hogy tüdejének egy részét, valamint három cisztát is el kellett távolítani mellkasából.

Mindezek dacára egyébként remek úszó volt világéletében, időskori légúti betegségeinek gyakorisága azonban az életmentő beavatkozás hosszú távú következményeként alakult ki.

Jezsuitából vált szentatyává

A fiatal Jorge Mario egyre erőteljesebben érezte Isten hívását, igazi küldetését pedig a papi hivatásban lelte meg. Emlékei szerint egy tavaszi ünnepre készülődve tért be gyónni az útjába eső templomba,

Idézőjel ikon

a gyóntató pap pedig olyan komoly hatást gyakorolt rá, hogy eldöntötte: pap lesz.

Szemináriumba ment az egyetem után, majd belépett a Jézus Társaságába, azaz jezsuita lett. Bölcsésztanulmányait részben Chilében folytatta, majd Buenos Airesbe hazatérve szerzett újabb diplomát, ezúttal filozófiából. A hatvanas években történelmet és pszichológiát tanított, majd beiratkozott teológia szakra is. 1969-ben szentelték pappá, a hetvenes években Spanyolországban mélyítette el hitét, majd 1973-ban megtette végső fogadalmát jezsuita szerzetesként.

Már ebben az évben jezsuita provinciálisnak nevezték ki szülőhazájában, majd annak a papi szemináriumnak lett a rektora, amelyben maga is tanult. Ezt követően doktori tanulmányai miatt Németországba küldte rendje, majd hazatérhetett Buenos Airesbe. Itt, később pedig Córdobában volt a helyi jezsuiták lelki vezetője és gyóntatópapja. 1997-ben lett Buenos Aires koadjutor érseke, majd alig egy év után, az érsek halálával átvette az ő tisztségét. Érsekké, majd bíborossá nevezte ki pápai elődje, II. János Pál: a lengyel származású pápa halála után az egyik legesélyesebb volt a konklávén a pápai szerepre, ám ekkor még Joseph Ratzingerre, azaz XVI. Benedekre szavaztak többen, nem pedig rá. A La Stampa beszámolója szerint Bergoglio maga kérte, szinte könnyek közt a bíborosokat, hogy ne adjanak le rá több szavazatot, hadd nyerjen Ratzinger – azért, hogy ne húzódjon el még jobban a pápaválasztás.

2013-ban azonban, Benedek lemondása után már az ő választott neve, Ferenc hangzott el a „habemus papam” mondatot követően, a fehér füst felszálltakor.

Az egyházban is az egyszerűséget képviselte

Bergoglio érsekként és bíborosként Assisi Szent Ferenchez méltó életet élt – nem véletlen, hogy az ő nevét vette fel -, melynek alapját az egyszerűség adta. Buenos Airesben busszal és metróval közlekedett, a szegények és a betegek megsegítését élete fontos feladatának tekintette. Megválasztásakor Cláudio Hummes brazil érsek ült mellette, aki abban a pillanatban, ahogy kiderült, Bergoglio lesz a pápa, felé fordult, megölelte, majd annyit mondott neki:

Idézőjel ikon

„ne feledd a szegényeket”.

Közel maradt az emberekhez
Fotó: Vatican Pool / Getty Images Hungary

Ennek jegyében nem is a pápai apartmanba költözött be már Ferencként sem, hanem maradt annak a vendégháznak a lakója, melyben a konklávéra érkezőket szállásolják el. Szegények ezreivel ült le közös asztalhoz, adományokkal is segítette egyes nemzetek elesettjeit, homíliáiban pedig visszatérő elem volt az aszketikus életmódra buzdítás, a luxus kerülése és a szegények segítése – akárcsak a szenvedő népekkel szembeni szolidaritás. 2023-as magyarországi látogatásakor is megnyilvánult ez a hozzállása: egy korábban gardróbként használt helyiséget alakított át számára Török Dávid építész az Apostoli Nunciatúra egy gardróbjából, melynél fontos volt, hogy minél kevesebb pénzből nyújtson méltó környezetet, mert Ferenc pápa nem szívelhette a pazarlást…

Radikális tettek nélkül beszélt tabutémákról

Ennél rizikósabb témákban is megnyilvánult ugyanakkor a jezsuita pápa: a nők pappá szentelésének kérdésében kimondta a kategorikus nemet, ugyanakkor a papi cölibátussal kapcsolatosan már sokkal kevésbé sarkosan fogalmazott. Beszélt arról, hogy más vallásokban a papok számára engedélyezett a házasulás, és ennek tilalma a katolikus egyházban is átmeneti – még ha nem is tett lépéseket annak érdekében, hogy ezt megszüntesse.

Az azonos neműek közti házassággal ugyan szintén szembehelyezkedett, de engedélyt adott arra, hogy az LMBTQ-embereket is megáldhassák papjai, akármekkora felháborodást is váltott ez ki az egyházon belül. „Ha elfogadják az Urat és jók a szándékaik, ki vagyok én, hogy megítéljem őket?” – nyilatkozta a témában, egyházát biztatva arra, hogy segítsen az LMBTQ-identitású gyermeket nevelő szülőknek abban, hogy támogassák gyermeküket, álljanak mellé.

A korábbi hivatalos egyházi kommunikációhoz képest egyértelműen nyitott, de a legfontosabb doktrínákat nem törölte el,

ám már azzal, hogy a korábbi teljes elutasítással szemben elfogadó módon beszélt ezekről a témákról, új utat jelölt ki.

Ferenc volt ugyanakkor az a pápa is, akinek a legkomolyabban szembe kellett néznie az egyházon belül elkövetett pedofil bűntettekkel. A kánonjogban papi hivatástól való megfosztást és igazságos büntetést vezetett be, többször kért bocsánatot nyilvánosan az egyháza tagjai által elkövetett bűnökért, pszichológiai értelemben vett gyilkosságként, a gyermekkor megszüntetéseként hivatkozott a pedofil bűnökre. Nyilatkozata és a kánonjog változtatása ellenére is sok egykori áldozat is felrótta ugyanakkor neki, hogy nem ment elég messzire.

Közel az emberekhez

A legtöbb hívő számára ugyanakkor nem ezek miatt lesz emlékezetes Ferenc pápasága, hanem azért, mert mindvégig olyan közel maradt hozzájuk, amennyire csak lehetett. Budapesti látogatásakor egy XII. kerületi plébánia várta szállása közelében „flashmobbal”: az nem feltételezhető, hogy teljesen spontán módon, ám mégis megállt, az ott miatta egybegyűlteket megáldotta és rózsafüzéreket osztott szét köztük. Amikor egy audienciája során egy autista kisfiú sétált fel a színpadra, majd ott játszani kezdett, derűvel fogadta és úgy fogalmazott,

Idézőjel ikon

a gyermek mindenkit arra tanított most, hogy szabad legyen Isten színe előtt.

Emberközelisége, kedvessége tette rengeteg nem hívő számára olyan emberré, akinek a szavára érdemes odafigyelnie. Abból, amilyen méltósággal betegségeit, krónikus térdproblémáit és fájdalmait viselte, alázat és kitartás sugárzott, mégis teljesítette kötelességét egészségével kapcsolatos nehézségei mellett is. Ferenc egy válaszút lehetőségét nyitotta meg a katolikus egyház előtt: ezen tovább indulva egy, a XXI. században sokkal szerethetőbb, ezáltal népszerűbb útra is léphetnek, egy rossz irányba tett lépéssel azonban a legnagyobb világvallás jövője komoly veszélybe kerülhet.

Ferenc pápa 2025. április 21-én, reggel 7 óra 35 perckor tért vissza a Teremtőhöz. Halálának hírét a Vatikán húsvét hétfő délelőttjén jelentette be

Erdő Péter pápaságának esélyeiről írtunk ebben a cikkünkben: konzervativizmusa lehet ellenérv személyével kapcsolatban.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nem csak köhögésre jó: szúnyogcsípés ellen is bevetheted a lándzsás útifüvet

A legtöbb kerti gyepben szinte fűnyírásról fűnyírásra felbukkan, mi pedig sokszor gondolkodás nélkül, bosszankodva rántjuk ki a földből mint haszontalan gyomot. Pedig a lándzsás útifű a népi gyógyászat egyik legnagyobb szuperhőse. Ez a végtelenül egyszerű növény a nyári szezonban is igazi életmentő lehet – különösen akkor, ha ellepnek minket a kellemetlen szúnyogok.

Életem

Csak ebben az esetben tesz boldoggá a minimalizmus

A minimalizmus sokak számára vonzó életstílus: kevesebb tárgy, több tér, letisztult otthon és gondolatok. De vajon tényleg mindenkit boldoggá tesz, aki kipróbálja? Egyre több kutatás és tapasztalat mutatja, hogy csak bizonyos helyzetekben hoz valódi elégedettséget.

Testem

Hiába veszel drága sampont: ezek a szokások ártanak a legtöbbet a hajadnak

Hajlamosak vagyunk vagyonokat költeni a legújabb csodasamponokra, luxusbalzsamokra és méregdrága hajpakolásokra, miközben a fürdőszobából kilépve szinte azonnal tönkretesszük a hatásukat. A hajmosás utáni rutinunk tele van olyan berögzült, észrevétlen mozdulatokkal, amelyekkel szép lassan leamortizáljuk a hajszálainkat. Összegyűjtöttük azokat a leggyakoribb hibákat, amelyeket szinte mindannyian elkövetünk.

Mindennapi

Veszélyes androidos vírus terjed: kifoszthatja a bankszámládat

Adathalász módszerekkel terjesztik azt a vírust, amely egy hasznos, eszközök közötti kommunikációt biztosító funkciót használ ki pénzügyi csalásokhoz. Telepítése után gyakorlatilag a teljes képernyő és a billentyűzet is megfigyelés alá kerül, így a bizalmas adatok megszerzése sem jelent akadályt.

Mindennapi

200 ezer alatt nincs budapesti albérlet: brutális a júniusi áremelkedés

Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek azok a diákok és fiatalok, akik idén nyáron keresnek kiadó lakást a fővárosban. Bár a felsőoktatási ponthatárokat csak július 23-án teszik közzé, az albérletpiac már júniusban komoly árszintemelkedést produkált. A budapesti átlagos bérleti díj egyetlen hónap alatt 6,4 százalékkal emelkedett, elérve a 285 766 forintot.

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.