Elhallgattatták az újságírónőt, aki túl sokat tudhatott Kennedy gyilkosairól

Olvasási idő kb. 3 perc

A hírírás fogásai után rögtön azt tanítják az újságíró-iskolában, hogy sosem az újságíró a hír, nem ő a hős, még akkor sem, ha hősi halált halt munka közben. Neki az a dolga, hogy tudósítson. Ez az alaptétel az esetek kilencvenkilenc százalékában megállja a helyét, ám a maradék egy százalékról igenis beszélni kell.

Ilyen újságíró volt Nelly Bly, vagy az orosz Maxim Borogyin, aki korrupciós bűnügyekről írt, vagy Ferenczi Krisztina, aki a magyar oknyomozó újságírás egyik kiemelkedő alakja. A mai történetünk viszont egy amerikai újságírónőről, Dorothy Kilgallenről szól, aki az évszázad bűnügyét, a Kennedy-gyilkosságot akarta felderíteni, és az események tükrében, igen közel járhatott az igazsághoz.

Újságíró családból származott

Már Kilgallen édesapja is tollforgató kisiparos volt, és amikor a lánya követte e pályán, bizony nem volt könnyű dolga, ugyanis a New York Evening Journal szerkesztője borzasztó feladatot bízott rá, legalábbis biztosan nem kezdő újságírónőnek valót: halálesetekről kellett írnia. De Dorothy Kilgallent ennél keményebb fából faragták, nem állíthatta meg néhány sikátorban hagyott holttest. 

Az újságírónő a rádióműsorában
Fotó: CBS Photo Archive / Getty Images Hungary

Keményen dolgozott, hogy felküzdje magát az ismert újságírók közé, és végül saját rádióműsort kapott, mint a Voice of Broadway (A Broadway hangja), és tévéműsorok vezetését is rábízták. Noha ezek a műsorok meghozták számára a népszerűséget, a fontosabb cikkei mégis azok voltak, amelyekben bűntényekről és perekről írt, ezeket gyakran az újságok a címlapon hozták. 

Az újságíró a Kennedy-gyilkosság ügyében is nyomozott

Kilgallen több ízben is hangot adott abbéli véleményének, hogy nem ért egyet az elnök halála ügyében folytatott vizsgálatok eredményével, amelyet a kifejezetten erre a célra létrehozott Warren-bizottság folytatott. 1964-ben titokban interjút készített Jack Rubyval, egy éjszakai bár tulajdonosával, aki két nappal a Kennedy-gyilkosság után lelőtte Lee Harvey Oswaldot, a merénylet gyanúsítottját. Rubyt a per szünetében kérdezgette, és február 23-án publikálta a cikket.

A vizsgálatok szerint Ruby hirtelen felindulásból és egyedül vitte véghez a gyilkosságot, ezt támasztották alá a bizonyítékok és a férfi vallomása is. Kilgallen megszerezte Ruby Warren-bizottság előtt 1964 júniusában tett tanúvallomását is, és augusztusban három részletben publikálta azokat különböző amerikai lapokban, melyek címlapon hozták a sztorit. 

Az újságíró, amint épp egy sztorin dolgozik
Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary

Több mint egy évvel később, 1965. november 8-án, Dorothy Kilgallent holtan találták a lakásában. A rendőrség szerint semmi nem utalt arra, hogy gyilkosság történt, öngyilkosságra és véletlen gyógyszer-túladagolásra gyanakodtak. De Lee Israel szerint, aki Killagen életrajzát is megírta, az újságírónőnek semmi oka nem volt arra, hogy véget vessen életének, emellett hithű katolikus is volt, és azon dolgozott, hogy felgöngyölítse a Kennedy-gyilkosság ügyét. 

Az igazságot, beszéljünk akár a Kennedy, akár Kilgallen ügyéről, feltehetően már sosem fogjuk megtudni, de abban biztosak lehetünk, hogy mindig is lesznek olyan újságírók, akik számára az igazság mindennél, akár a saját életüknél is, fontosabb lesz

Arról is írtunk, hogy hány teória létezik a Kennedy-merényletet illetően, itt olvashatod el a cikket

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?