Furcsa titokról árulkodik a múmiák körme

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Neonszínű, virágmintás, kövekkel kirakott, esetleg színváltós – ma már bármi elképzelhető, ami a körmök színét és díszítését illeti, olykor egészen vad és extrém dizájnokkal is találkozhatunk.

A nők imádják szépíteni magukat, ez alól a körmük sem kivétel, az pedig szinte magától értetődik, hogy az idők kezdete óta, már az ókorban is megtették ezt, nem is akármilyen módon.

A manikűr is lehetett a státusz szimbóluma

A körmök díszítése nem egyetlen kultúrához köthető, ám van néhány fontos momentum a manikűrtörténelemben: például Egyiptomban régészek találtak olyan múmiákat, amelyeknek aranyozott körme vagy aranyból készült műkörme (!) volt. A kutatók arra gyanakszanak, hogy ez a társadalmi rang, a vagyon jelképe lehetett, de erre nem találtak perdöntő bizonyítékot. Ugyanakkor azt kétséget kizáróan tudjuk, hogy Kleopátra és Nefertiti piros színnel festették be a körmüket, ez pedig a hatalom jelképe volt. A szegény társadalmi osztályokból származó nők vagy jóval halványabb színeket használtak, vagy egyáltalán nem is festették a körmüket. 

A piros köröm a hatalom és a státusz színe volt
Fotó: Shutterstock

Ez a tendencia egyébként keleten is megfigyelhető: Indiában, hozzávetőleg már i. e. 5000 környékén, a nők hennával festették be a körmüket és az ujjbegyüket is, míg a Ming-dinasztia nőtagjai bíbor színt hordtak a körmükön, így hangsúlyozva a társadalomban betöltött fontos szerepüket. 

Ebből készült a körömlakk

Míg ma többnyire mindenféle vegyszert használunk a csodás manikűr elkészítéséhez, addig a nők (és a férfiak is) évezredekkel ezelőtt természetes anyagokkal színezték a körmüket. Kínában például tojásfehérjéből, méhviaszból, zselatinból készült a körömlakk, a színét pedig virágszirmokból nyerték: a rózsa és az orchidea volt a legkedveltebb. A férfiak az ókori Babilonban szenet használtak, ám ez az ő esetükben inkább harci dísz volt.

Ma már mindenkinek lehet aranyszínű körme
Fotó: Taylor Hill / Getty Images Hungary

Később, a vegyipar fejlődésével megjelentek a tartós – és szintetikus – körömlakkok: az egyik elsőt a Revlon dobta piacra, amelynek egyik összetevőjét, a nitrocelullózt autófestékek gyártásához használták. Később jött divatba méghozzávéletlenül, ugyanis az anyaggal eredetileg fogakat tömtek. 

Ma pedig már, ha arannyal szeretnénk díszíteni a körmünket, akkor nem kell rá a halálunkig várni, ahogy az egyiptomiaknak, egyszerűen csak beszaladunk egy drogériába, és megvásárolhatjuk az arany színű vagy arany fóliadarabkákkal dúsított lakkot, esetleg arany kövecséket, és máris kész a vadító és extrém manikűr, még akkor is, ha nem születtünk királynőnek Egyiptomban. 

Ha kíváncsi vagy, hogy milyen kegyetlen módszereket vetettek be a nők a szépségük megőrzése érdekében, olvasd el ezt a cikkünket

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?

Testem

Felturbózott vitamin lehet hatékony az Alzheimer-kór ellen

A szakemberek egy olyan megoldást kerestek a neurodegeneratív betegségek kezelésére, mely nemcsak a folyamat lassítására képes, hanem gyógyíthatja azokat a károkat is, melyeket a betegségek okoznak. A K-vitamin egy feljavított változata hatékonyan ösztönözte az agyban lévő „előd-sejteket” arra, hogy neuronokká alakuljanak, pótolva ezzel az elpusztult agysejteket.

Mindennapi

Családtagjaid hangján hívhatnak a csalók: minden pénzed elveszítheted, ha nem vigyázol

A mesterséges intelligencia rohamos fejlődésével egy új, rendkívül veszélyes csalási módszer terjed: a hangklónozás. A kiberbűnözőknek ma már mindössze néhány másodpercnyi valós hangfelvételre van szükségük ahhoz, hogy bárki hangját, legyen az családtag, barát vagy kolléga egyszerűen lemásolják. Ezeket a hangmintákat általában a közösségi médiából vagy korábban titokban rögzített hívásokból szerzik meg.