Váratlan fogadtatásban részesültek a visszatérő űrhajósok, ezzel a NASA sem számolt

Olvasási idő kb. 2 perc

Az űrben rekedt asztronauták visszatérése a gondosan megtervezett forgatókönyv szerint zajlott, de történt egy váratlan esemény.

Kilenc hónapra nyúlt űrmissziójuk után visszatértek a Földre a NASA asztronautái, Butch Wilmore és Suni Williams. 

A SpaceX űrkapszulája kedden levált a Nemzetközi Űrállomásról, majd magyar idő szerint kedden este belépett a bolygó légkörébe, kinyitotta a fékezésre szolgáló ejtőernyőket, és nem sokkal 23 óra előtt finoman belecsobbant a tengerbe Florida partjainál. 

Delfinek fogadták az űrben rekedt asztronautákat

Ezzel a küldetésük sikeresen lezárult, és minden a terv szerint zajlott. Egyetlen momentum történt, amivel az aprólékosan kidolgozott és összehangolt munkát igénylő forgatókönyv nem számolt: delfinek jelentek meg a tenger felszínén lebegő Dragon űrkapszula körül. 

Percekkel azután, hogy az asztronauták a vízben landoltak, egy csapat delfin bukkant fel az űrjármű mellett, ami jól látható a drónfelvételeken. A NASA kommentátorai viccesen meg is jegyezték, hogy ők

Idézőjel ikon

„a mentőcsapat tiszteletbeli tagjai”.

A két űrben rekedt asztronauta eredetileg egy nyolcnapos küldetésre indult 2024 júniusában, de a Boeing Starliner űrkapszula műszaki problémái miatt a Nemzetközi Űrállomáson kellett maradniuk. Kedden jó egészségben tértek haza, integettek, miután kisegítették őket az űrjárműből. Velük együtt érkezett vissza két másik űrhajós is: az amerikai Nick Hague és az orosz Alekszandr Gorbunov, akik egy másik küldetésben mentek fel a Nemzetközi Űrállomásra. 

Az asztronauták megpróbáltatásai a sikeres Földre szállással nem értek véget. A súlytalanságban töltött hosszú hónapok megviselik a szervezetet, rossz hatással van a csontokra és az izmokra, de a szív működését is befolyásolja, testüknek újra hozzá kell szoknia a gravitációhoz. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.