Ezek az állatok veszik át az uralmat a földön, ha kihal az emberiség

Olvasási idő kb. 2 perc

A tudósok felfedték, melyik élőlény venné át az uralmat a földön, ha egy nagyobb háború vagy az éghajlatváltozás miatt kihalna az emberiség.

A kutatók szerint a föld legintelligensebb, legalkalmazkodóbb és legleleményesebb lényei képesek lennének összetett problémákat megoldani, tárgyakat manipulálni, és elképesztő pontossággal álcázzák magukat annak érdekében, hogy megfelelő környezeti feltételek mellett civilizációt építsenek az után, ha az emberiség kihalna.

Nyolclábú állatok követnék az emberiséget a Földön

A tudósok szerint a polip lenne az a faj, amely a legnagyobb valószínűséggel átvehetné az uralmat a földön. A szakemberek ezt azzal magyarázzák, hogy a tengerben élő gerinctelen állatok rendelkeznek azokkal a fizikai és mentális tulajdonságokkal, amelyek szükségesek ahhoz, hogy egy következő civilizációt építő fajokká fejlődjenek.

A polipok lennének azok az állatok, amelyek a földön egy új civilizáció megépítésére alkalmasak lennének
Fotó: Hal Beral / Getty Images Hungary

Talán hihetetlen, de a tudósok szerint ezek a nyolclábúak az ügyességüknek, a kíváncsiságuknak, az egymással való kommunikációra való képességüknek és a kiváló intelligenciájuknak köszönhetően képesek lennének egy hatalmas Atlantisz-szerű civilizáció víz alatti felépítésére. 

Bár nem valószínű, hogy a polip szárazföldi állattá fejlődik, a szakértők szerint elég okos ahhoz, hogy a vízen kívül is új vadászati módszereket fejlesszen ki.

Ezek a ragadozók, amelyek akár 30 percig is képesek víz nélküli közegben lenni és lélegezni, évmilliók alatt akár saját vadászati módszereket fejleszthetnek ki a szárazföldön, hasonlóan ahhoz, ahogyan az ember is megtalálta a módját annak, hogy életben maradjon a tengeren.

A polipokat a fejlett és decentralizált idegrendszerük, valamint figyelemre méltó problémamegoldó készségük egyedülállóan alkalmassá tenné arra, hogy egy kiszámíthatatlan világban, emberi befolyás nélkül az ember után a bolygó következő intelligens faja legyen.

A szakértők úgy vélik, nemcsak természeti szépségei miatt érdemes figyelni a Bükk hegységre, hanem azért is, mert eljön az az idő, amikor nem Kékestetőn, hanem itt lesz Magyarország legmagasabb pontja. Hogy pontosan hol, az cikkünkből kiderül.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?