Furcsa jelzések mutatták az utat ezeknek a repülőknek: ma már kész életveszély lenne

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Sárgára festett betonnyilak mutatták az utat száz évvel ezelőtt a korai légipostai járatok pilótáinak, amely jelzések közül néhány máig megmaradt az Egyesült Államokban. De hogy hogyan tájékozódtak a repülők ezzel a kezdetleges navigációs hálózattal, azt máris eláruljuk.

Radar, GPS és megbízható rádió nélkül rendkívül veszélyes volt az éjszakai repülés, így megoldást kellett találni arra, hogy a légi úton postázandó küldemények célba érjenek. 

Így jött az 1920-as években „kiépített”, igencsak kezdetleges navigációs hálózat ötlete, amelynek több megmaradt darabja közül az egyik Nevadában ma is látható a Los Angelesből Salt Lake Citybe vezető útvonalon: ez a #32 LA-SL jelzésű betonnyíl.

Ez a betonból készült, repülőknek utat mutató, 37A jelzésű nyíl Utah államban található
Fotó: Dppowell / Wikimedia Commons

Így adtak jelzést a repülőknek

A szövetségi kormány által is támogatott légipostai navigációs hálózat óriási, Beacon Stationsnek, vagyis jelzőállomásoknak nevezett, sárgára festett nyilai egy nagyjából 15 méteres, erős fénnyel kivilágított acéltorony tövében feküdtek. Az éjjel is jól látható jelzésekből 30 kilométerenként kettő is volt, amelyek

a kelet-nyugati irányú utakon kelet, az észak-déli utakon pedig észak felé mutattak. 

A legtöbb tornyot már leselejtezték, a betonnyilak – amelyeket később fémből készültek váltották fel – azonban máig több helyen is fellelhetők.

Ha a repüléssel kapcsolatban további érdekességekre is kíváncsi vagy, ajánljuk figyelmedbe a világ első légi utasairól szóló írásunkat is.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.