Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Minden áldott nap olvasunk a mesterséges intelligenciáról, nem véletlenül, hiszen ott van a hétköznapjainkban, bármit csinálunk: amikor pörgetjük a közösségi média felületeit, amikor ételt rendelünk, vagy amikor a kedvenc sorozatunkat nézzük. Az új technológia, ami már nem is akkora nóvum, lassan ott lehet az összes elektronikai eszközünkben is, a kutatók ugyanis ezzel kísérleteznek.
Azok a chipek, amelyek működtetik a számítógépeket, telefonokat, szervereket, eddig jórészt emberi kéz által készültek, ám most új távlatok nyíltak.
Így készült az AI alkotta chip
Egy mérnökökből álló nemzetközi kutatócsoport a mesterséges intelligencia segítségével mikrochipeket hozott létre, pontosabban az AI tervezte őket. Bizarr, nem igaz? Ami még ennél is hajmeresztőbb, hogy a chipek felépítése véletlenszerűnek tűnik, legalábbis az ember számára, és a kutatók nem pontosan értik, hogy miért ilyenek, és hogyan működnek.
A mesterséges intelligencia olyan optimalizált elektromágneses szerkezetet hozott létre, ami teszteléskor felülmúlta azokat, amelyeket emberek terveztek. A kutatók egy inverz tervezés elnevezésű módszerrel dolgoztak, aminek az a lényege, hogy megadják, mi a végeredmény, mit kell tudnia a chipnek, és az algoritmus ez alapján hozza létre a terveket. Az szintén érdekes, hogy az AI ezeket a chipeket önálló egységként kezeli, nem egy rendszer részeiként.
Hatalmas biznisz
A mikrochipek gyártása jelenleg igen jövedelmező, egy hozzávetőleg 4,5 milliárdos iparág, ami a következő hat évben akár a háromszorosára is nőhet. Ugyanakkor a szakemberek fontosnak tartották kijelenteni, a mesterséges intelligencia jelenléte és a kutatás eredménye nem azt jelenti, hogy a jövőben nem lesz szükség mérnökökre. Éppen ellenkezőleg: noha nem értik pontosan az AI által tervezett chipek működését, de ezek távolról sem tökéletesek, így szükség van az emberi szaktudásra, amellyel az AI-chipek hibáit ki lehet szűrni.
Azt is hangsúlyozták, hogy a mesterséges intelligenciát nem szabad összehasonlítanunk az emberi gondolkodásmóddal és úgy kezelnünk, mintha az annak egy módosított verziója lenne. Szerintük az ember arra teremtetett, hogy új dolgokat fedezzen fel, és ezt a mesterséges intelligencia nem helyettesítheti, maximum segítheti.
Ennek fényében, noha tudományos-fantasztikus filmbe illő a mesterséges intelligencia előretörése, talán mégsem kell attól tartanunk, hogy a gépek átveszik az uralmat az életünk felett. Noha érdemes kritikusan figyelni, mit tartogat számunkra a technológia fejlődése ezen a téren, és hogy mi, emberek, mit kezdünk ezzel a mindennapjainkban, hogyan hasznosítjuk, vagy adott esetben hogyan használjuk ki egymás ellen.
Ha arra is kíváncsi vagy, milyennek képzeli a mesterséges intelligencia a sportokat, ne hagyd ki ezt a cikkünket, sírva nevetsz majd.
