Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Van olyan vállalat, amelyik még az országok rangsorában is a negyedik legnagyobb környezetszennyező a világon.
A világ szén-dioxid-kibocsátásának feléért csupán 36 vállalat felelős – derült ki a Carbon Majors legfrissebb jelentéséből.
Az elemzés megállapította, hogy az olyan fosszilis energiahordozókkal foglalkozó óriásvállalatok, mint a Saudi Aramco, a Coal India, az ExxonMobil, a Shell és számos kínai vállalat 2023-ban
több mint 20 milliárd tonna szén-dioxidot bocsátottak ki a levegőbe a szénnel, olajjal és gázzal kapcsolatos tevékenységük során.
A nagyságrendet jól érzékelteti, hogy ha a Saudi Aramco egy ország lenne, akkor Kína, az Egyesült Államok és India után a negyedik legnagyobb szennyező lenne a világon. Az ExxonMobil pedig körülbelül annyi káros anyag kibocsátásáért felelős, mint Németország, a világ kilencedik legnagyobb szennyezője – írja a jelentés alapján a Guardian.
Ráadásul a globális kibocsátás feléért felelős 36 cég közül 25 állami tulajdonban van. Ilyen például a kínai China Energy, az íráni National Iranian Oil Company, az orosz Gazprom és az Adnoc az Egyesült Arab Emírségekből. A 25-ös rangsor tíz cége Kínában, a világ legnagyobb környezetszennyező országban található.
Nem csökkentik a káros anyagok kibocsátását
Bár a számok magukért beszélnek, nem csak pontos képet adnak a legnagyobb szennyezőkről. A Carbon Majors adatait bizonyítékként használták fel az Egyesült Államokban New York és Vermont államokban elfogadott törvények alátámasztására, amelyekkel kártérítést követelnek a fosszilis tüzelőanyagokat gyártó vállalatoktól az éghajlati károkért.
Egyelőre viszont nem úgy tűnik, hogy a fő szennyezők figyelembe vennék az éghajlatváltozásra gyakorolt hatásukat. Erre utal az, hogy a globálisan kitűzött klímacélok ellenére a világ legnagyobb fosszilis tüzelőanyag-termelőinek egy csoportja jelentősen fokozza a tevékenységét és a kibocsátást.
A klímaváltozás az élet minden területét érinti, becslések szerint 80 millió állás szűnhet meg globálisan 2030-ig a fokozódó hőstressz miatt.
