Ebben a városkában töltötte utolsó éveit Horthy Miklós

Olvasási idő kb. 5 perc

A tengerparti portugál kisváros, Estoril nemcsak arról híres, hogy itt töltötte élete utolsó évtizedeit a politikától visszavonulva Horthy Miklós, hanem arról is, hogy az itteni kaszinóról mintázta Ian Fleming a James Bond-történetből ismerős Casino Royale-t.

A kudarcba fulladt kiugrási kísérlet után, 1944. október 15-én egy német SS-különítmény elrabolta Horthy Miklós fiát, a családban Nickynek szólított ifjabbik Horthy Miklóst. Másnap a kormányzó lemondott: a hatalmat, mint ismert, Szálasi Ferencre ruházta át. Horthyt és családját (köztük menyét, Edelsheim-Gyulai Ilonát és unokáját, Horthy Istvánt) a németek foglyul ejtették: a bajorországi Weilheim mellett található Hirschberg-kastélyba vitték őket. Himmler azt az utasítást adta az őröknek, hogy ha közelednek a szövetségesek, a Horthy-családot ki kell végezni.

A bajorországi Hirschberg-kastély archív felvételen
Fotó: ullstein bild Dtl / Getty Images Hungary

Szerencséjük volt: amikor 1945 májusában megérkeztek az amerikai csapatok, az SS-őrség szétszéledt, Horthy Miklós pedig amerikai hadifogságba került. A család Weilheimben maradt, Horthyt több helyen is fogva tartották, majd a nürnbergi perekben kellett tanúskodnia. Ezt követően visszatért Weilheimbe, ahol szűkösen ugyan, de különböző adományoknak köszönhetően meg tudtak élni. Több országtól, így Svájctól és az Egyesült Államoktól is menedékjogot kértek, de elutasították őket.

Hajóval mentek Portugáliába

Horthy feleségének egészsége azonban romlani kezdett, így amikor alkalom adódott arra, hogy az egész család diplomatavízummal Portugáliába távozzon, éltek a lehetőséggel. (Portugáliában akkoriban António de Oliveira Salazar diktátor volt hatalmon.) 1948 decemberében Németországból vonattal Svájcba, majd onnan Olaszországba utaztak. 1949. január 8-án hajóztak ki a genovai kikötőből: „Két szép lakosztályban helyezkedtünk el; az egyikben a szülők, István velem a másikban, Ila pedig külön kabinban” – ismertette utazásaik körülményeit gróf Edelsheim-Gyulai Ilona, a kormányzó menye emlékirataiban. Négy nap múlva kötöttek ki Lisszabonban, ahonnan autóval mentek tovább új lakhelyük, Estoril felé. A közelben, a Forte de Santo Antonio de Barra nevű, a 16. században épült erődben alakította ki Salazar is nyári rezidenciáját. A diktátor, hogy könnyebben eljusson nyaralójába, autópályát építtetett Lisszabon és Cascais között, így Horthyéknak sem kellett földúton zötykölődniük.

Horthy Miklós, menye és unokája társaságában a svájci vonaton (1948)
Fotó: ullstein bild Dtl / Getty Images Hungary

"Miklóspapa" a kikötőben

A kellemes éghajlatú, 19. századi villákkal teli kisváros azonban nem nyűgözte le őket első látásra:

Idézőjel ikon

„Nekem minden kopárnak látszott, nem voltak zöld fák, csak néhány gyér pálmafa és egy szálloda, mely vasútállomásra emlékeztetett.

Tisztán vissza tudom idézni első benyomásaimat, melyeket erősen befolyásolt, hogy oly távolra kerültünk hazánktól. Nehéz volt elfogadni, hogy akár tetszik, akár nem, itt kell maradnunk” – idézte fel benyomásait Edelsheim-Gyulai Ilona. Idővel megszerették új hazájukat, a hajdani tengerésztiszt Horthy pedig kifejezetten szívesen nézelődött a kikötőben: „Nem csak az időjárás és a portugálok kedvessége, jó szíve segített, hanem annak is örülhettünk, hogy az Atlanti-óceán partjára kerültünk, ami valódi áldás volt Miklóspapa számára. Itt hajókat figyelhetett meg; (...) nézhette csodálattal a portugál matrózok remek kikötési manővereit.”

Kémek és emigráns arisztokraták közt

A második világháború alatt és után Estoril a nemzetközi kémek és a száműzött európai arisztokraták kedvelt menedékhelye volt – többek között Windsor hercege (a korábbi VIII. Eduárd), a spanyol királyi család, a száműzött román király, Gábor Zsazsa, Leslie Howard és a brit haditengerészeti hírszerző tiszt, Ian Fleming is ott tartózkodott hosszabb-rövidebb ideig. A Horthy-család eleinte egy szállodában (Hotel do Parque) lakott, majd Edelsheim-Gyulai Ilona talált egy „kis egyemeletes házat, egy kis kerttel. Olcsó volt, mert nem adtak hozzá ágyneműt, nem volt benne jégszekrény, és a matracok szalmával voltak kitömve. A házat Chalet Ramuntchónak hívták”. Hamarosan lett egy alkalmazottjuk is, egy portugál szakácsnő, akivel csak üggyel-bajjal értettek szót; Csekonics gróf barátjuktól pedig kaptak egy pekingi palotapincsit. Innen 1949 decemberében egy Estoril feletti magaslaton álló villába, a Casa Santa Margaridába költöztek, majd 1950 májusában visszaköltöztek a városba, a Casa São José nevű házba, ahol hátralévő éveiket töltötték.

A portugál kisváros már az 1940-es években is kedvelt nyaralóhelynek számíított
Fotó: ullstein bild Dtl / Getty Images Hungary

Horthyék mindennapjai: agarászás, úszás, passziánsz

A háztól nem messze állt az Estoril Casino (a James Bond-regények Casino Royale-jának ihletője), amihez mozi is tartozott. Ide Horthyék is gyakran ellátogattak, II. Károly román király társaságában; máskor József Ferenc főherceg és családja látogatta meg őket. Horthy és unokája, István nagyon szerettek úszni a kissé hűvös portugál tengerben, de Edelsheim-Gyulai Ilona beszámolt arról is, amikor agarászni mentek a spanyol trónörökössel (a későbbi János Károly királlyal). Megpróbálták a Hitlertől ajándékba kapott jachtot visszaszerezni, ez azonban végül nem sikerült.

Idézőjel ikon

„Estoril valóban ideális hely volt számukra. Elfoglalták magukat, barátokat látogattak, mindennap sétákat tettek. Miklóspapát lekötötte nagy levelezése. Étkezések után »patience«-t szerettek játszani”

– enged bepillantást a volt kormányzó portugál mindennapjaiba menye.

A Casino Estoril napjainkban is működik
Fotó: Artur Bogacki / Getty Images Hungary

Nem jött többé Magyarországra

Az 1950-es évek elején Horthy papírra vetette emlékiratait. Ezt először Buenos Airesben adták ki 1953-ban, a magyar kiadásra 1990-ig várni kellett. „Gondolataim az Atlanti-óceán partjáról szüntelenül hazaszállnak a Duna-Tisza partjaira, édes hazámba, melyet számunkra a világ legszebb országa sem pótolhat. Itt naponta láthatom a tengert, eredeti élethivatásom annyira kedvelt életelemét, és gyönyörködhetem benne. (…) Mély a tenger és végtelen... De mélyebb szeretetem, mely szülőhazámhoz fűz, és végtelenebb a vágyódásom, mely a magyar földre és a magyar nép körébe hazavonz!” – fogalmaz a volt kormányzó, aki Magyarországra soha nem tért vissza, bár unokája, Horthy István Sharif elmondása szerint reménykedett abban, hogy a kommunizmus nem fog sokáig tartani.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc bukásának híre felzaklatta az egyébként jó egészségi állapotban lévő Horthyt. 1957. február 9-én, 88 éves korában elhunyt. Ifjabb Horthy Miklós, azaz Nicky diplomatakarriert futott be, Brazíliában, Palma de Mallorcán és Lisszabonban élt 1993-ban bekövetkezett haláláig. Edelsheim-Gyulai Ilona 1954-ben másodszor is férjhez ment, Guy Bowden brit ezredeshez. Esküvője után Portugáliában és Angliában élt, a rendszerváltást követően többször járt Magyarországon. 2013-ban, 96 éves korában hunyt el. Estorilban a Horthy-villa egy ideig óvodaként, majd vendégházként működött, jelenleg nem látogatható.

Ha szívesen olvasnál egy nem mindennapi grófnőről is, ezt a cikket ajánljuk.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Édes otthon

Kevesen ismerik a trükköt: konyhai hulladékkal festheted át kerted legszebb virágát

A hortenzia nemcsak az óriási, látványos viráglabdáival hívja fel magára a figyelmet, hanem egy egészen különleges, kaméleonszerű tulajdonságával is: képes megváltoztatni a színét. Ha unod a megszokott árnyalatokat, nem kell drága vegyszerek után nyúlnod a boltban. Csupán a talaj pH-értékét kell módosítanod, amit egyszerű konyhai és kerti hulladékokkal – például kávézaccal, tojáshéjjal vagy épp a kerti sütögetésből megmaradt hamuval – is könnyedén elérhetsz. Eláruljuk a legpraktikusabb házi trükköket, amikkel te magad határozhatod meg, hogy kék vagy éppen rózsaszín virágok díszítsék a kertedet.

Testem

Ilyenkor jelez komoly bajt a derékfájás: ne vedd félvállról!

Szinte nincs olyan ember, akinek ne fájt volna már a dereka egy nehéz nap vagy egy rossz mozdulat után. Mivel népbetegségről van szó, hajlamosak vagyunk egy legyintéssel elintézni, és bevenni egy fájdalomcsillapítót. Ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy bizonyos kísérőtünetek fellépésekor tilos halogatni az orvost. A lábba sugárzó zsibbadás, a végtagok gyengesége vagy a vizelettartási problémák olyan „vörös zászlók”, amelyek komoly idegrendszeri sérülést, gyulladást vagy akár daganatos folyamatokat is jelezhetnek. Utánajártunk, melyek azok a vészjelek, amelyekkel azonnal a sürgősségire kell sietni.

Offline

Férjes asszonyt szeretett Széchenyi, a legnagyobb magyar

Gróf Széchenyi István szerelmes természetű fiatalember volt: hódításainak egész Bécsben híre ment az arisztokrata hölgyek körében. Legtöbbször férjes asszonyokért lelkesedett, legnagyobb szerelmére azonban tíz évet kellett várnia.

Offline

Hat évet ült börtönben, mert segített a menekülteknek: hóbortosnak nézték Teleki Blankát, mert tanítani akart

Kortársai összesúgtak a háta mögött, hóbortosnak és különcnek nevezték, mert a bálok helyett a lányok oktatásával akart foglalkozni. Teleki Blanka grófnő azonban nemcsak a hazai nőnevelés úttörője lett, hanem igazi hős is, aki az 1848–49-es szabadságharc után vagyonát és biztonságát kockáztatva bújtatta a menekülteket. Bátorságáért súlyos árat fizetett: hat évet töltött a legkeményebb osztrák börtönökben. Utánajártunk a magyar történelem egyik legmeghatározóbb nőalakjának, akinek élete a szabadságról és a megalkuvást nem ismerő elvekről szólt.

Offline

Ő volt az ország leggazdagabb árvája: mesés vagyont örökölt édesapja után Wenckheim Krisztina grófnő

Háromévesen vesztette el az édesapját, anyukáját pedig szinte nem is ismerhette: Wenckheim Krisztina grófnő története mély tragédiával indult, mégis a XIX. századi Magyarország egyik legirigyeltebb asszonya lett. Ő volt a „leggazdagabb árva”, aki százezer holdas birodalmat örökölt, később pedig Ybl Miklóssal építtette meg az ország egyik legkülönlegesebb, mesebeli kastélyát.