Ilyen is lehet egy metróállomás: leesik az állad, ha meglátod

Olvasási idő kb. 1 perc

Budapesten 2014 óta 52 metrómegálló található, de olyan, mint Kínában van, még egy sincs.

Az összesen 39,4 km hosszú budapesti metróhálózat elbújhat például távoli rokona, a New York-i metrórendszer mögött, mely 468 állomást számlál, s összesen 373 km hosszan tekereg a Nagy Almában.

Felfoghatatlan számok a kínai metróhálózatokon

Kínában azonban csak a kantoni metró hossza 390,7 km. A metró Kanton városában 13 vonallal rendelkezik, melyekről 231 állomáson szállhatnak le és fel az utasok. De a csingtaói metró is 342,3 km hosszan viszi utazóközönségét, mely nem kevés embert jelent:

Idézőjel ikon

a 8 vonal 186 megállójának éves utasforgalma 187 és fél millió ember.

Pekingben 17 vonal közül választhatnak a tömegközlekedést használó utasok, akiket 456 km hosszan szállítanak metrószerelvények.

Ezért nő ilyen gyorsan a meróhálózatok száma Kínában

A népességéről, méretéről, valamint gazdasági fellendüléséről híres ázsiai gigaország hatalmas összegeket fordít az elmúlt időszakban metróhálózatai intenzív bővítésére. A metróvonalak gyors felduzzasztásának nem titkolt szándéka a felszín feletti forgalom egy részének a föld alá terelése, s az aggasztó légszennyezettségi adatok javítása ezáltal. Ha ilyen szép megállókon át utazhat a közönség, biztosan még csábítóbb is lesz letenni az autót, és a föld alatt közlekedni.

Ha úgy hiszed, téged nem lehet zavarba hozni a budapesti metróvonalakat illetően, járj utána tudásodnak ezzel a metrós kvízünkkel.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.