A világ egyik legmérgezőbb növénye: évek múlva is iszonyatosan fáj a szúrása

Olvasási idő kb. 2 perc

Ha eddig a csalán csípéséről azt gondoltad, hogy borzasztóan fájdalmas, akkor biztosan nem akarod, hogy ezzel a növénnyel összehozzon a sors. Magyarországon ugyan nem találkozhatsz vele, mert Ausztráliában őshonos, de iszonyúan mérgező.

Olyannyira, hogy aki hozzáér, éveken keresztül is szenvedhet a fájdalomtól, mert erős méreganyagok kibocsátására képes a szúróbokor (gympie gympie) nevű növény. Ugyan a bogyói érdekes módon ehetőek, de szinte lehetetlen leszedni őket anélkül, hogy az ember ne érjen hozzá a szőrös levelekhez. Az pedig végzetes következményekkel járhat.

Első látásra ártalmatlannak tűnik

Az Ausztrália esőerdőiben élő növény szív alakú levelei nem jelzik a rettenetes veszélyt, ám az apró szőrszálak, amelyek a szúróbokor szárán és levelein is megtalálhatóak, a másodperc töredéke alatt juttatják be a mérget a másik élőlény szervezetébe. 

Ezek a szőrszálak vékony tűre emlékeztetnek, amelyeknek üreges a belsejük, és a végüknél elvékonyodnak.

Ez a vékony, sérülékeny rész teszi lehetővé, hogy amint a szőr érintkezik valamivel, a vége „letörik” és a méreg azonnal kiürül belőle.

Maga az anyag pedig igen stabil, még az elpusztult, illetve az évtizedekig laboratóriumban tárolt növények levelei is csíptek

Először az ausztrál aranyásók adtak róla hírt az 1860-as években, és több feljegyzés is akad, amelyben arról számolnak be, hogyha például a málhás lovakat csípte meg a növény, azok szó szerint megőrültek a fájdalomtól, és néhány órán belül elpusztultak

A méreg okozta fájdalom alig elviselhető

Az akár tíz méter magasra is megnövő növény mérge olyan kínokat okoz, mintha valakit a villamosszék sokkhatása mellett még savval öntenének le. Legalábbis ezt mondta egy posztgraduális tanulmányait végző hallgató, akinél a védőfelszerelés ellenére súlyos allergiás reakciót váltott ki a növény

Az ártalmatlannak tűnő szúróbokor
Fotó: Wendy Townrow / Getty Images Hungary

Azok, akik egy baleset folytán kapcsolatba kerültek a növénnyel, egyöntetűen életük legfájdalmasabb élményének nevezték az esetet, amiből hónapokon vagy akár éveken keresztül sem épültek fel, feldagadt az arcuk, és a még a bőr vízzel való érintkezése is kínzó volt.

Azt gondolnánk, hogy a fejlett orvostudomány már képes elbánni az ilyen típusú mérgezésekkel, de még az 1990-es években a szteroidos kezelések is lassan gyógyították a növény csípése által okozott allergiás reakciót. 

Biológiai fegyverként is bevetették volna

Talán nem véletlen, hogy a brit hadsereg az angliai Porton Downban lévő szigorúan titkos laboratóriumában kísérletezhetett vele. Ez természetesen csak feltevés, de az biztos, hogy 1968-ban arra szerződést kötöttek a Queenslandi Egyetem patológia professzorával, Alan Seawrighttal, hogy küldjön Angliába néhány példányt a növényből. 

A vegyi hadviselés a labor specialitása, így feltételezem, hogy fontolgatták a növény biológiai fegyverként való bevetését, de később nem hallottam felőlük” – mondta el Seawright az Australian Geographic cikkében.

Ha érdekel, hol tekinthetők meg a világ legveszélyesebb növényei, olvasd el ezt a cikkünket

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.