A hírekből és katasztrófafilmekből, illetve thrillerekből lehet elképzelésünk arról, hogy a természetnek milyen ereje van: pusztító viharok, földrengések, cunamik vetnek véget emberéleteknek a perc töredéke alatt. Azonban a veszélyek nem csupán a filmvásznon leselkednek ránk, számtalan valódi kockázatot rejtő hely is van a világban, a folyók sem kivételek ez alól, a legveszélyesebbek közt van több európai is.
De vajon mi fenyegeti az ember életét ezeken a helyeken? Ha a sors úgy hozza, hogy ellátogatunk ezekhez a folyókhoz, óvakodnunk kell a különböző ragadozóktól, vagy mérges kígyóktól, de muszáj számba vennünk a folyó sodrását és mélységét is.
Versben is megénekelték, hogy halálos a folyó
A Wharfe folyó az angliai Yorkshire megyében található, és neve kanyart, görbületet jelent. Érdekes módon ez a folyó semmilyen más szempontból nem jelentős, kivéve egy valamit: van egy szakasza, ahonnan ember még nem jutott ki élve.
A The Strid név egy óangol szóból származik, amely zűrzavart jelent, és nem véletlen, hogy így hívják a szakaszt: a folyó szélessége itt 27 méterről 2 méterre csökken, amely elképesztően felgyorsítja a víz sodrását. A másik veszélyfaktor az, hogy a sziklás partot a folyó alámosta, és aki beleesik, azt a víz beforgathatja a kövek alá.
Feltehetően ez történt a legenda szerint William de Romillyvel is a 12. században. A vakmerő ifjút úgy nevelték, hogy ő legyen Skócia következő királya, ám ezt nem érte meg, mert dacolt a veszélyekkel és beugrott a folyóba, ám ez a tette a halálához vezetett.
Édesanyját, Lady Alice de Romillyt annyira felemésztette a gyász, hogy a család földjeinek egy jelentős részét Ágoston-rendi szerzeteseknek adományozta 1154-ben, hogy ők imádkozzanak fia lelki üdvéért.
A szerzetesek apátsága ma is áll, Bolton Apátság néven lehet megtalálni. Ez a történet ihlette William Wordshworth 1815-ben íródott The Force of Prayercímű versét.
1998-ban egy ifjú házaspár lelte itt a halálát a mézesheteik második napján, 2010-ben pedig, pont a születésnapján, egy nyolcéves kisfiú esett bele a folyóba. Egy arra járó kiránduló elkapta a kezét, de végül nem tudta megmenti a gyermeket a folyó gyors sodrása miatt.
A Vörös folyó durván mérgező
A szintén Európában, Spanyolországban található Rio Tinto (a tinto vöröset jelent) természetesen a színéről kapta a nevét. De vajon mitől lesz narancssárga, olykor vörös színű a víz? Hogy erre a kérdésre választ kapjunk, vissza kell mennünk az időben ötezer évet, amikor a folyóhoz közeli területeken megkezdődött a különböző fémek, réz, ezüst és arany bányászata.
A bányák a folyóhoz igen közel, a parttól hozzávetőleg 20 kilométerre helyezkedtek el, így a nehézfémek rettentő savassá tették a folyó vizét egy 50 kilomőéteres szakaszon – ez az oka annak, hogy a víz vörös színű.
Ebben a kémiai környezetben szinte semmilyen növény vagy állat nem képes megélni, leszámítva néhány algafajt és baktériumot.
Az évszázadok során a bányákat többször bezárták és újranyitották, végül 2010-ben minden bányászati tevékenységet beszüntettek itt, annak ellenére, hogy emiatt többezer munkahely szűnt meg.
A világ leghosszabb folyója elképesztően veszélyes
A Nílus, amelynek völgye az ókorban még a civilizáció bölcsője volt, mára kifejezetten veszedelmessé vált. A tizenkét országot is érintő folyónak gazdag az élővilága, ám ez azt is jelenti, hogy rengeteg ragadozó élőhelye: a nílusi krokodil hozzávetőleg öt méter hosszúra nő meg, egy tonna súlyú is lehet, és akár 50 kilométer/óra sebességgel mozog a szárazföldön is. Ezen adottságai miatt csúcsragadozó, és évente körülbelül kétszáz ember halálát okozza.
Az emberre a hajókat előszeretettel felborító vízilovak is veszélyt jelentenek, a mérges kígyókról, mint a fekete mamba és az egyiptomi kobra, már nem is beszélve. De ne feledkezzünk meg a szúnyogokról sem, amelyek számtalan betegséget terjesztenek, évente hozzávetőleg 500 millió ember betegszik meg miattuk és százak halnak meg.
Ebben a folyóban ne úszkálj
A 7000 kilométer hosszú Amazonas a világ második leghosszabb folyója, és több víz folyik le benne mint a Mississippin, a Jangcén és a Níluson együttvéve.
Itt is főleg a gazdag élővilág rejti az emberre leselkedő veszélyeket. AzAmazonas vizében él az egyik leghatalmasabb kígyó, a zöld anakonda. Bár nem mérges kígyó, „ölelése” halálos lehet, hiszen hozzávetőleg tíz méter hosszú és több mint 200 kilogramm. Az elektromos angolnával szintén nem szerencsés találkozni, ugyanis akár 500 voltos feszültséget is képes előállítani hosszú perceken keresztül.
Alapvetően nem az ember az elsődleges tápláléka, de a helyiek óvakodnak tőle, mivel még nyolc órával azután is képesek áramütést okozni, hogy elpusztultak.
A bikacápa, az egyetlen cápafaj, ami sós és édesvízben is képes élni, szintén veszélyes lehet az emberre, főleg amiatt, mert a folyó sekély vizeiben él, és agresszívan védi a területét. Hollywood „híreszteléseivel” ellentétben a vöröshasú pirája azonban kevésbé veszélyes az emberre, mint hinnénk. Bár fogai a csontot is képesek pillanatok alatt feldarabolni, nem emberi hússal táplálkoznak.
Nem tudhatod, mi van a víz alatt
A Mississippi Észak-Amerika leghosszabb és egyben legveszélyesebb folyója is. Nemcsak azért, mert itt is találkozhatsz bikacápával és aligátorral, a parton leselkedő fekete medvével is, hanem mert a felszínen nyugodtnak tűnő víz a mélyben halálos meglepetéseket rejthet. Az örvények és a víz alatti áramlatok pillanatok alatt lehúzzák az embert, és onnan már nincs menekvés. A folyó e természete miatt számos hajóbaleset is történt már, és a mederben lévő roncsok, maradványok további veszélyforrást jelentenek.
Ha nemcsak a veszélyes folyók érdekelnek, hanem a tavak is, ezt a cikkünketis biztosan szívesen olvasod majd.
