Szokatlan kínai módszer: félmilliárd fát ültettek, hogy megmentsenek két várost

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Egykor kopár sivatag volt, ma a világ legnagyobb ember alkotta erdője: a félmilliárd fát magába foglaló Saihanba Nemzeti Erdőpark három generációnyi munkával lett Kína zöld csodája.

Peking zöld tüdejének nevezik a Kína legészakibb részén, Hopej tartományban található Saihanba Nemzeti Erdőparkot, amely 92 ezer négyzetkilométert, egy magyarországnyi területet foglal magában. Nehéz elhinni, de a kínai fővárostól 300 kilométerre fekvő, a Belső-Mongólia Autonóm Terület déli szélével határos buja zöldfelület nem is olyan régen még kietlen föld volt, ma pedig a világ legnagyobb ember által létrehozott erdője.

Grandiózus faültetési program kezdődött 1962-ben

Saihanba egykor császári pihenőhely volt hűvös nyári időjárásának és vadászterületének köszönhetően, azonban az erdőirtás és az erdőtüzek miatt a Csing-dinasztia végére sivataggá változott. Az erős északi szelek tovább rontották a helyzetet, rendszeresek voltak a homokviharok, ami nemcsak helyben okozott gondot, hanem a szél akadálytalanul fújhatta a homokot Peking felé, ami komoly problémát jelentett a fővárosban és környékén. 

Fák a világ legnagyobb mesterséges erdőjében, a kínai Saihanba Nemzeti Erdőparkban
Fotó: Qian Jia / Getty Images Hungary

Ekkor határozta el a véreskezű diktátor, Mao Ce-tung által vezetett kommunista kormány, hogy mesterséges erdőt hoznak létre a kietlenné vált területen. 1962-ben odavezényeltek több mint 120, többnyire a húszas éveikben járó, erdészeti végzettségű fiatalt, hogy 242 helyivel együtt ültessenek fákat. A csapat számos kihívással nézett szembe, a rendkívüli hideg és szárazság mellett az is gondot okozott, hogy csak a legegyszerűbb eszközökkel voltak felszerelve.

Eleinte alig maradtak életben a facsemeték

Ren Cung-jüan már 80 év fölött jár, de jól emlékszik arra, amikor 1963-ban megérkezett a Saihanba erdőgazdaságba.

Idézőjel ikon

„Port és homokot fújt a szél, kövek és sziklák gurultak. Se fa, se fű, se marha nem volt”

– idézte fel a kezdeteket a nyugdíjas gépészmérnök. Amikor homokviharok jöttek a sivatag felől, úgy érezte, „mintha homokot és port öntöttek volna a ház tetejéről”.

Ren elmondása szerint az élelem és a szállás mindig hiánycikk volt, ezért maguk termesztettek krumplit, kukoricát, és sátrakat, kunyhókat állítottak, amelyek alig tudták visszatartani a fagyos szelet. A legjobban azonban attól tartott, hogy a küldetésük kudarcba fullad. Az erős szél miatt lehetetlennek tűnt a fák ültetése a fagyos fennsíkon, az első két évben az elültetett csemeték több mint 90 százaléka elpusztult, és nem sok kellett ahhoz, hogy az erdőgazdaság megszűnjön.

Közben a férfi rájött, hogy a Szovjetunióból importált faültető gépek nem voltak jók az ottani terepviszonyokhoz, ezért áttervezte őket, hogy a facsemeték mélyen a talajban erős gyökeret tudjanak növeszteni. „A gépek felszántották a száraz talajt, és elültették a facsemetéket. Olyan volt, mintha egy hatalmas zöld ecsettel festették volna a földet” – mondat Ren.

Az erdőgazdaság 1964 tavaszára áttörést ért el, és a csemeték túlélési aránya meghaladta a 90 százalékot. 

Sivatagból zöld oázis három generáció alatt

Az erdősítést végző emberek közül sokan helyben alapítottak családot, és a fiatalok jó része folytatta szüleik küldetését. Három generáció munkája kellett ahhoz, hogy a kopár területből zöld szigetet hozzanak létre, és 11,4 százalékról 80 százalékra növeljék az erdősültség arányát. Ezt a teljesítmény ismerte el az ENSZ Környezetvédelmi Programja 2017-ben, amikor a Föld bajnoka címet adományozta a Saihanba Erdősítő Közösségnek. 

A világ egyik legnagyobb mesterséges erdője – ahol csaknem félmilliárd fa van – ma már évente 137 millió köbméter tiszta vízzel látja el Peking és Tiencsin térségét, a növényzet 550 ezer tonna oxigént bocsát ki, továbbá a terület több száz állat- és növényfajnak is otthont ad. Peking természetesen előszeretettel büszkélkedik a valóban lenyűgöző, ugyanakkor parancsra végrehajtott erdősítési programmal, és hogy mennyire elkötelezettek az ökológiai projektek mellett. 

Ha nem szeretnél egészen Kínáig menni, keresd fel Magyarország legszebb erdőit, amelyeket még tavasz előtt látnod kell!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ezek voltak a történelem legundorítóbb diétái

Tévedés azt gondolni, hogy a diétázásban a mai kor emberének találékonysága verhetetlen. A történelem folyamán szép számmal voltak olyan igazán különös elképzelések, amelyeket most már igencsak gusztustalannak tartunk.

Szülőség

Így fesztiválozunk gyerekkel – 3 tipp, ami tényleg működik

A gyerekek előtti időszakban sok szülő életének volt része a fesztiválozás – az első kisgyerekes években azonban eszükbe sem jut így bulizni, utána pedig kényes a kérdés: mikor merhetnek gyerekkel nekivágni, és hogyan? Az utóbbi kérdésben ad tippeket fenti videónk.

Offline

Villámkvíz: Darnyi, Egerszegi – tudod, miben nyertek?

Sok nemzetközi sporteseményen derült már ki, hogy Magyarország sikeres a vizes sportokban, és a magyar sportcsillagok között több olimpikon úszót is találhatunk. Az úszók azonban nem minden úszásnemben kiemelkedőek – a legtöbb esetben megvan a „saját számuk”. Kitalálod, hogy melyik ez?

Önidő

Csak rólad és kutyádról szól: rengeteg ajándék vár az első Mancspartyn

Gyakran érzed úgy, hogy a hétvégi programok megtervezése kész logisztikai rémálom, mert a legtöbb helyre nem viheted magaddal a négylábú kedvencedet? Szerencsére van egy szuper hírünk: végre közeledik egy olyan nap, ahol nemcsak szívesen látják a kutyádat, de egyenesen ő lesz a középpontban. Július 18-án, szombaton jókedvtől és vidám csaholástól lesz hangos az ETELE Plaza, ahol a GLAMOUR és a We love Dogz magazin közösen rendezi meg az első Mancspartyt. Ez a nap teljes egészében rólatok, gazdikról és leghűségesebb négylábú társaitokról szól majd.

Testem

Káros vagy normális? Ezért alszik délig a kamasz gyerek

Amint beköszönt a nyári szünet, szinte minden család otthonában menetrend szerint robban ki ugyanaz a konfliktus. A kamasz gyermek az éjszaka közepéig a szobájában kuksol, pörgeti a telefont, chatel a barátaival, másnap pedig – a szülők legnagyobb bosszúságára – egészen délig ki sem robbantható az ágyból. A felnőttek magyarázata többnyire gyors és kíméletlen: a gyerek fegyelmezetlen, képernyőfüggő, és teljesen szétesett a napirendje. Egy frissen megjelent tanulmány azonban alaposan megcáfolja ezt a képet, és bebizonyítja, hogy a szünidei „lustálkodás” valójában a szervezet legtermészetesebb biológiai igénye.

Édes otthon

Így nem pusztulnak el a szobanövényeid, amíg nyaralsz

A nyaralásra felkészíteni a lakást nem olyan nehéz, de a szobanövényekkel könnyen meggyűlhet a bajod. Egy kéthetes utazást a legtöbb cserepes növény nem élne túl víz nélkül, de akkor is van megoldás az öntözésre, ha nincs kit megkérni arra, hogy segítsen.

Testem

Ez a vakáció titkos veszélye: képernyőidő és pluszkilók

A tanév végén a legtöbb szülő hatalmasat sóhajt, és megkönnyebbül: végre vége a korai kelésnek, a rohanásnak és a mindennapi logisztikai hajszának. A szigorú iskolai napirendre hajlamosak vagyunk felesleges teherként tekinteni, pedig valójában ez adja meg a gyerekek életének legfontosabb kereteit. Amikor ugyanis a nyári szünetben ez a struktúra teljesen megszűnik, a háttérben csendben, de radikálisan átrendeződnek a mindennapok. Ennek a két és fél hónapos szabadságnak pedig van egy kevésbé ismert, sötét oldala: a drasztikusan megugró képernyőidő és a felszaladó pluszkilók.

Testem

A nyár legfinomabb gyümölcse a szívednek is jót tesz

A nyár gyümölcsei közül már évek óta az egyik legnépszerűbb a görögdinnye. Azon túl, hogy kellemes íze és magas víztartalma a nyári melegben jól felfrissíti az embert, tápanyagai révén a szív- és érrendszer egészségét is támogatja.

Offline

A családi kastélyt is elkártyázták a zöld asztalnál: kártyabarlangok és szerencsejáték a régi Magyarországon

A századfordulón valóságos kártyaláz söpört végig a Monarchián. Kávéházak, kaszinók és titkos játékbarlangok százai csábították a nyerni vágyókat – velük együtt pedig megjelentek a hamiskártyások és szélhámosok is, akik ügyes trükkökkel fosztották ki kártyapartnereiket. A gyanútlan áldozatok olykor a családi örökséget is elveszítették a zöld asztalnál.

Offline

Így lettek játékbabák a Habsburg-ellenes lázadás szimbólumai

Ha Csehországra és a cseh kultúrára gondolunk, a sör, a knédli és a prágai vár után szinte azonnal felsejlenek a míves, fából faragott bábok. A cseh bábjáték nemcsak egy kedves színházi tradíció, hanem az UNESCO szellemi kulturális örökségének része is. De a cseh bábok története jóval túlmutat a gyermekek szórakoztatásán. Volt egy időszak a történelemben, amikor ezek a látszólag ártatlan játékbabák a nemzeti identitás megőrzésének legfőbb eszközeivé és a Habsburg-ellenes lázadás csendes, de annál hatásosabb szimbólumaivá váltak.

Világom

Már 250 éve is létezett propaganda: rézkarccal torzították el az igazságot

Az emberek véleményének befolyásolása minden bizonnyal egyidős az emberi közösségekkel, és bár a kommunikációs technológiai vívmányok széleskörű elterjedéséhez sokan a szabad információáramlás reményével álltak, hamar kiderült, hogy a rádió, a televízió és az internet is eszköze lehet az állami propagandagépezeteknek. Az amerikai polgárháború egy korai szakaszában azonban egy egyszerű grafikai alkotás is komoly hatást gyakorolt a közvéleményre.