A norvégiai Sommarøyban néhány évvel ezelőtt egy kampány indult az idő eltörléséért, vagyis egy időmentes zóna kialakításáért. A helyiek szívesen megszabadultak volna az idő okozta stressztől, ám ez több ok miatt sem valósulhatott meg.
A káprázatos sarki fény gyakran emlegetett, észak-norvégiai települése, Tromsø legnyugatibb pontja Sommarøy 300 lakója néhány évvel ezelőtt ugyanis abban reménykedett, hogy kiszabadulhat az idő szorító fogságából. Így hát nem mást szeretett volna, minthogy a kis norvég szigetüket időmentes övezetté nyilvánítsák.
Naná, hogy e hír hallatán az egész világ felfigyelt a szemet gyönyörködtető településre!
A falu, ahol nem mérnék az időt
„Az emberek világszerte stresszelnek és a depressziósok. Sok esetben ez összefüggésbe hozható az óra csapdájával, ezért mi egy időmentes zóna leszünk, ahol mindenki a lehető legteljesebben élheti le életét. Célunk a teljes rugalmasság biztosítása a hét minden napján, annak 24 órájában. Ha valaki hajnali négykor szeretné levágni a füvet, megteheti” – magyarázta akkor Kjell Ove Hveding, az időmérés eltörléséért kampányoló akció vezetője.
Csak egy ügyes kampány volt
A kampány olyan jól sikerült, hogy valóban felfigyelt rájuk a világ: határaikon túl egyre-másra jelentek meg az újságcikkek Sommarøyról mint a világ első leendő időmentes településéről, miközben egyre több turista látogatott el a maroknyi szigetre.
A norvégok meg örültek: médiahekkjük sikeres volt.
Az időt eltörölni azonban valójában sosem akarták, vagy, ha valamennyire komolyan is gondolták, a megvalósításának millió akadálya lett volna. Mindennek az a legnyomósabb indoka, hogy az időre egyszerűen szükség van – az iskolába járáshoz, a munkaidő meghatározásához, a közelekedésben, a gazdaságban és az üzleti életben. Egy szóval:
az időszámítás teljes eltörlése túlságosan összetett lett volna.
Nem megszokott módon élik az életüket
Az idővel kapcsolatos sommarøyi elképzelések egyébként még helytállóak is lehetének, hiszen az Északi-sarkkörtől északra fekvő sarki régiókban jobbára lehetetlen az idő hagyományos mérési módja szerint élni. Ezeken a területeken a nap 69 napig nem megy le nyaranta,
jellemzően május közepétől július végéig úgynevezett éjféli nap ragyogja be a különleges tájat.
Télen az ellenkezője fordul elő: az égbolt november 22-től január 18-ig teljesen sötét, ebben az időszakban a nap egész nap a horizont alatt van.
Természetesen a sziget lakóinak sok-sok generációja alkalmazkodott már ehhez, számukra tehát nem okoz gondot akár éjjel háromkor füvet nyírni vagy épp sportolni – az állandó világosság vagy sötétség teljesen felülírja az időhöz való viszonyukat.
Csodás itt a sarki fény
A főként heringhalászattal és annak exportjával foglalkozó halászfalu egyébként a norvégiai Troms megye egyik legforgalmasabbja, és nem mellesleg szeptember elejétől április elejéig a sarki fények egyik legjobb megfigyelőhelye. A sziget alacsony fényszennyezettsége ideális feltételeket teremt ahhoz, hogy a zöld, rózsaszín és lila árnyalatokban pompázó aurora borealisban gyönyörködhessen a nagyérdemű.
A téli hónapokban a látogatók szaunázás, hószánkózás vagy tengeri kajakozás közben is találkozhatnak a káprázatos természeti jelenséggel.
Télen megfigyelhető a különleges élővilága is
A gyakran felbukkanó sarki fény mellett Sommarøy másik fő vonzerejének számítanak a hajókirándulások, amelyek minden év novembere és a következő év januárja között különös élményt tartogatnak. Ez az az időszak ugyanis, amikor a szigetet körülvevő vizekre látogatnak a bálnák – köztük orkák, vagyis kardszárnyú delfinek és hosszúszárnyú vagy púpos bálnák –, delfinek és fókák a területre ívásra érkező nagyszámú heringeknek köszönhetően.
Ha szeretnéd tudni, mit kell tennie egy kismamának szülés előtt az örök fagy birodalmában, ajánljuk figyelmedbe ezt a cikkünket is.
