Irigyelni fogod azt, ahogy a finn elítéltek a börtönökben élnek

Olvasási idő kb. 3 perc

A finnek nagyon haladó gondolkodásúak. Még a börtönöket is megreformálták. A rabok dolgozhatnak, szabadon sétálhatnak, sőt vásárolhatnak, és a családjukat is meglátogathatják.

Finnország Európa egyik legfejlettebb országa, ahol igazán haladó gondolkodással állnak az emberekhez, így például a fogvatartottakhoz is. Ennek köszönhetően itt a legkevesebb azoknak a száma Európában, akiket börtönbüntetésre ítéltek. Ugyanakkor itt a legmagasabb a börtönszökések aránya is a kontinensen.

Finnország börtönrendszere

Az 1960-as években Finnországban börtönözték be a legtöbb embert Európában. A kutatók azonban rájöttek, hogy a büntetésnek nincs közvetlen összefüggése a bűnözés csökkentésével, ezért egy új megoldással álltak elő: a nyitott börtönrendszerrel, ahol a finn rabok egyharmada tölti a büntetését.

A finneknél nyitott börtönök vannak, ahol az elítéltek dolgozhatnak
Fotó: Oleg Elkov / Getty Images Hungary

A nyitott börtönök a minimális biztonságú börtönök egy extrém formáját képviselik. A rabokat nem zárják be, és nem figyelik meg őket 24 órán át. Ehelyett a közösségben dolgoznak minimálbérért, szabadon sétálhatnak és vásárolhatnak, sőt, rövid szabadságokat és családi látogatásokat is engedélyeznek nekik.

A szokatlan módszer csökkentette a visszaesések számát az országban, az elítéltek fokozatos visszaintegrálásával a társadalomba az ismételt bűnelkövetés esélye 20 százalékkal csökken. Vagyis kevesebben kerülnek ismételten börtönbe, ha ilyen nyitott körülmények között tölthetik a büntetésüket. A minimális biztonsági személyzet a költségeket is csökkenti, így egy fogvatartottra harmadával kevesebbet költenek. Ennek a rendszernek köszönhetően az 1960-as évek óta Finnországban a bebörtönzések száma kétharmadával csökkent.

Élet egy nyitott börtönben

A nyitott börtönökben a rabok leginkább történelmi helyszíneken vagy természetvédelmi területeken dolgoznak, emellett állami tulajdonú szervezetek, önkormányzatok, egyházközségek és nonprofit szervezetek is foglalkoztathatják őket. Arra is kaphatnak engedélyt, hogy polgári munkahelyen alkalmazzák őket a börtönön kívül. A nyitott börtönökben tevékenységi juttatást vagy börtönbért kapnak a fogvatartottak.

A Helsinkitől északra található Kerava börtönben az elítélteknek üvegházuk és kis állatsimogatójuk is van. Tavasszal évente egyszer megnyitják a helyiek számára, hogy az emberek megsimogathassák az állatokat, és megvásárolhassák a növényeket. A rabok rendelkeznek mobiltelefonnal, a helyi faluban vásárolhatnak, felügyelt horgászáson és kempingezésen vehetnek részt, sőt, a helyi egyetemen tanulhatnak. Azoknak, akik dolgoznak, bérleti díjat kell fizetniük a börtönnek, míg a tanulók támogatást kapnak a tanulmányaikhoz.

A Suomenlinna erődítménye, Finnország egyik legnépszerűbb turisztikai látványossága is otthont ad egy nyitott börtönnek. Ezen a helyen a finn polgárháború idején egy koncentrációs tábor működött, de ma UNESCO világörökségi helyszín, amelyet a rabok tartanak karban. Ebben a börtönben öt börtönőr dolgozik, mert az elítélteket kamerarendszer figyeli meg. A bentlakók takarítanak maguk után, és magukra is főznek.

A finn nyitott börtönökből többen szöknek meg
Fotó: Dusan Stankovic / Getty Images Hungary

Szökések a börtönökből

A nyitott börtönrendszer miatt a rabok könnyebben integrálódnak a társadalomba, amikor szabadulnak, azonban nagy hátránya, hogy sokkal egyszerűbb a szökés, amit jogosulatlan távozásnak hívnak. Ha a rab nem tér vissza a szabadságáról vagy a munkahelyéről, a rendőrség körözni kezdi.

A fogvatartott fegyelmi büntetésként legfeljebb 10 napos magánzárkát kaphat. Valamint előfordulhat, hogy a foglyot egy zárt börtönbe szállítják át, illetve hosszabb büntetés kiszabását is kérvényezhetik rá. 2022-ben 60-an szöktek meg az ilyen típusú börtönökből, míg a zárt intézményekből 11-en.

Finnország nem is létezik? Egy vad összeesküvés-elmélet szerint az északi országot csak kitalálták, tudd meg az alábbi cikkünkben, hogy miért gondolják ezt sokan.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?