Irigyelni fogod azt, ahogy a finn elítéltek a börtönökben élnek

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A finnek nagyon haladó gondolkodásúak. Még a börtönöket is megreformálták. A rabok dolgozhatnak, szabadon sétálhatnak, sőt vásárolhatnak, és a családjukat is meglátogathatják.

Finnország Európa egyik legfejlettebb országa, ahol igazán haladó gondolkodással állnak az emberekhez, így például a fogvatartottakhoz is. Ennek köszönhetően itt a legkevesebb azoknak a száma Európában, akiket börtönbüntetésre ítéltek. Ugyanakkor itt a legmagasabb a börtönszökések aránya is a kontinensen.

Finnország börtönrendszere

Az 1960-as években Finnországban börtönözték be a legtöbb embert Európában. A kutatók azonban rájöttek, hogy a büntetésnek nincs közvetlen összefüggése a bűnözés csökkentésével, ezért egy új megoldással álltak elő: a nyitott börtönrendszerrel, ahol a finn rabok egyharmada tölti a büntetését.

A finneknél nyitott börtönök vannak, ahol az elítéltek dolgozhatnak
Fotó: Oleg Elkov / Getty Images Hungary

A nyitott börtönök a minimális biztonságú börtönök egy extrém formáját képviselik. A rabokat nem zárják be, és nem figyelik meg őket 24 órán át. Ehelyett a közösségben dolgoznak minimálbérért, szabadon sétálhatnak és vásárolhatnak, sőt, rövid szabadságokat és családi látogatásokat is engedélyeznek nekik.

A szokatlan módszer csökkentette a visszaesések számát az országban, az elítéltek fokozatos visszaintegrálásával a társadalomba az ismételt bűnelkövetés esélye 20 százalékkal csökken. Vagyis kevesebben kerülnek ismételten börtönbe, ha ilyen nyitott körülmények között tölthetik a büntetésüket. A minimális biztonsági személyzet a költségeket is csökkenti, így egy fogvatartottra harmadával kevesebbet költenek. Ennek a rendszernek köszönhetően az 1960-as évek óta Finnországban a bebörtönzések száma kétharmadával csökkent.

Élet egy nyitott börtönben

A nyitott börtönökben a rabok leginkább történelmi helyszíneken vagy természetvédelmi területeken dolgoznak, emellett állami tulajdonú szervezetek, önkormányzatok, egyházközségek és nonprofit szervezetek is foglalkoztathatják őket. Arra is kaphatnak engedélyt, hogy polgári munkahelyen alkalmazzák őket a börtönön kívül. A nyitott börtönökben tevékenységi juttatást vagy börtönbért kapnak a fogvatartottak.

A Helsinkitől északra található Kerava börtönben az elítélteknek üvegházuk és kis állatsimogatójuk is van. Tavasszal évente egyszer megnyitják a helyiek számára, hogy az emberek megsimogathassák az állatokat, és megvásárolhassák a növényeket. A rabok rendelkeznek mobiltelefonnal, a helyi faluban vásárolhatnak, felügyelt horgászáson és kempingezésen vehetnek részt, sőt, a helyi egyetemen tanulhatnak. Azoknak, akik dolgoznak, bérleti díjat kell fizetniük a börtönnek, míg a tanulók támogatást kapnak a tanulmányaikhoz.

A Suomenlinna erődítménye, Finnország egyik legnépszerűbb turisztikai látványossága is otthont ad egy nyitott börtönnek. Ezen a helyen a finn polgárháború idején egy koncentrációs tábor működött, de ma UNESCO világörökségi helyszín, amelyet a rabok tartanak karban. Ebben a börtönben öt börtönőr dolgozik, mert az elítélteket kamerarendszer figyeli meg. A bentlakók takarítanak maguk után, és magukra is főznek.

A finn nyitott börtönökből többen szöknek meg
Fotó: Dusan Stankovic / Getty Images Hungary

Szökések a börtönökből

A nyitott börtönrendszer miatt a rabok könnyebben integrálódnak a társadalomba, amikor szabadulnak, azonban nagy hátránya, hogy sokkal egyszerűbb a szökés, amit jogosulatlan távozásnak hívnak. Ha a rab nem tér vissza a szabadságáról vagy a munkahelyéről, a rendőrség körözni kezdi.

A fogvatartott fegyelmi büntetésként legfeljebb 10 napos magánzárkát kaphat. Valamint előfordulhat, hogy a foglyot egy zárt börtönbe szállítják át, illetve hosszabb büntetés kiszabását is kérvényezhetik rá. 2022-ben 60-an szöktek meg az ilyen típusú börtönökből, míg a zárt intézményekből 11-en.

Finnország nem is létezik? Egy vad összeesküvés-elmélet szerint az északi országot csak kitalálták, tudd meg az alábbi cikkünkben, hogy miért gondolják ezt sokan.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.