Így mentették ki katonáink az Afganisztánban rekedt magyarokat

Olvasási idő kb. 4 perc

Magyar katonák személyes visszaemlékezései alapján tárul fel a Sámán Pajzs nevű katonai művelet, amelynek keretében honvédeink 540 magyar, amerikai, osztrák és afgán állampolgárt menekítettek ki Afganisztánból azok után, hogy 2021 augusztusában 24 óra leforgása alatt az összes amerikai békefenntartót kivonták a közép-ázsiai országból.

A 2021-es Sámán Pajzs hadművelet nem szimpla katonai akció volt, hanem valóságos élet-halál harc a remény és a kétségbeesés határán. A Magyar Honvédség katonái 540 embert, köztük 180 gyereket mentettek ki a káoszba süllyedő Afganisztánból, ahol az amerikai csapatkivonás bejelentése után a tálibok nap nap után ragadtak magukhoz egyre több hatalmat, míg végül az egész országra ki nem terjesztették a rémuralmukat. A magyar akció az ország nemzetközi szerepvállalásának, valamint katonai és diplomáciai képességeinek egyik fényes pillanata volt, amely megmutatta, hogy honvédeink képesek gyors és hatékony humanitárius akció végrehajtására a világ egyik legveszélyesebb régiójában.

Így lendültek akcióba a magyar katonák 

2021 augusztusában, amikor a világ visszafojtott lélegzettel figyelte Afganisztán összeomlását, a Magyar Honvédség katonái egy önfeláldozó és kétségbeesett küldetésre készültek. A főváros, amely addig a rendet felügyelő külföldi haderő központja volt, most a káosz és a kétségbeesés hadszínterévé vált. A tálibok előrenyomulása könyörtelennek bizonyult, Kabul 24 óra alatt süllyedt az anarchia és a félelem mocsarába. A NATO-erők kivonulása végső lökést adott a rend teljes felbomlásának, és a nemzetközi repülőtér az egyetlen kapuvá vált a pokolból menekülni vágyók számára.

A Kabul művelet munkacímet viselő magyar film idézi fel az afganisztáni akciót
Fotó: Wolf Géza

A repülőtéren már nem létezett se rend, se törvény. Kétségbeesett tömegek nyomultak a kifutópályára, szorongó családok egymást taszigálva, anyák kisgyermeküket a fejük fölé emelve próbálták elérni a menekülési útvonalat, minden reményük egy-egy külföldre induló gép felszállásában volt. Emberek ezrei préselődtek egymáshoz, a tálibok előrenyomulásának rémképe és az ismeretlen jövő nyomasztó terhe alatt. A legelkeseredettebbek a kifutópályán várakozó repülőkre másztak fel, a levegőbe emelkedő gépek futóművébe kapaszkodva remélték a szabadulást, ami azonban számukra soha nem jött el: úgy zuhantak a mélybe, hogy esélyük sem volt a túlélésre.

A forgatás első helyszíneként a zsámbéki kőbánya ad otthont a magyar katonáknak
Fotó: Wolf Géza

Ebben a szívszorító pillanatban érkeztek meg a magyar katonák, akiknek az volt a feladata, hogy egy lista alapján háromszáz embert kimenekítsenek Kabulból. Tudták, hogy nincs visszaút, és hogy minden másodperc számít. A káosz közepette át kellett törniük a repülőtér környékén lévő tömegen, ahol a félelem szülte őrület minden pillanatban robbanással fenyegetett. Számukra nemcsak a hazai érdekek védelme volt a tét, hanem emberi életek is. Ismerték az ősi bölcseletet, hogy aki egy embert megment, az egy egész világot ment meg.

Katonáink a díványon: nem sok pihenőidő jutott a mentőakció közben
Fotó: Wolf Géza

Kiket kellett kimenekíteniük a magyar katonáknak?

A magyar katonák igencsak szűk „ablakot” kaptak a menekítésre. A repülőtéren nem volt idő a késlekedésre, a tálib harcosok egyre közelebb nyomultak, már hallatszott a fegyvereik ropogása. Az egyetlen remény a gyors és összehangolt akcióban rejlett. A katonák saját életüket nem kímélve, rendíthetetlen fegyelemmel törtek utat a zűrzavar közepette, hogy segítsenek azokon, akik eddig őket segítették. Nemcsak magyar állampolgárokat kellett megvédeniük, hanem külföldieket, helyi tolmácsokat és civil családokat is, akik együttműködtek a NATO kötelékében Afganisztánt védő katonákkal. Ezzel akkoriban is az életükkel játszottak, a tálib hatalomátvétel után viszont a biztos halál várt volna rájuk.

A 2025 őszére elkészülő film két főszereplője Mészáros Blanka és Jászberényi Gábor
Fotó: Wolf Géza

A magyar katonák mindent megtettek azért, hogy a lehető legtöbb ember biztonságba jusson, de közben a tálibok egyre szorosabban zártak össze a repülőtér körül. Az útvonalat felügyelő ellenőrzőpontokon már nem volt fegyveres védelem, így minden lépésük veszélyekkel volt kikövezve.

Idézőjel ikon

Az MH8 zászlóalj biztosította azelőtt az afganisztáni Baghlan tartományt, és most sokszorosan érezhették, hogy mennyi minden múlik rajtuk

– mondta el a Díványnak Pálinkás Szilveszter főhadnagy, katonai szakértő.

A színészek mellett valódi magyar katonák játszanak a filmben
Fotó: Wolf Géza

Katonáink túlteljesítették feladatukat

A menekülők mind attól rettegtek, hogy nem jutnak el a reptérre. A gyerekek szemében a félelem és a fájdalom szülte könnycseppek fénylettek, és szüleik is kétségbeesetten kapaszkodtak a katonák által nyújtott védőkezekbe. Minden perc egy örökkévalóságnak tűnt. A távolban robbanások és lövések hangja keveredett a tömeg sikolyaival. 

A magyar katonák saját igazi fegyvereikkel szerepelnek
Fotó: Wolf Géza

Amikor végül felszálltak a magyar gépek, és fedélzetükön 540 emberrel, köztük 180 gyerekkel elhagyták a kabuli légikikötő poklát, nagy kő esett le a szívükről. Bár a repülő zúgása elnyomta a hátuk mögött maradó káosz kétségbeesett hangjait, a túlélők tudták, hogy sokan nem voltak olyan szerencsések, mint ők. Azok a katonák pedig, akik kimenekítették őket, tisztában voltak vele, hogy valami nagyot és embert próbálót tettek, de mindörökre a lelkükbe égett a háború pokla, amit Kabulban láttak.

Ha azt is szeretnéd tudni, hogy Budapesten hova menekülhetnél egy támadás elől, ide kattintva elolvashatod. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Wolf Géza
Wolf Géza
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.