Az embernél is intelligensebb lehet ez az állatfaj, a lábában is van agya

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A polipokat sokféle szempontból tartjuk különleges lényeknek, de azt nem mindenki tudja, hogy az állatok intelligenciája is kiemelkedő.

A polipok intelligenciáját már számos módon próbálták megmérni – laborkísérletekben is feladatok elé állították a lábasfejűek osztályába tartozó állatokat, a legkülönbözőbb kihívásokkal bombázva őket. Ezekből már kiderült, hogy tudnak labirintusban tájékozódni, felismerik a korábban már látott környezetet, és abban képesek valamilyen jutalom irányába haladni, ki tudnak nyitni egy befőttesüveget – akár úgy is, hogy annak tartalma nem étel, hanem ők maguk.

Mindez impresszív, de laboratóriumi körülmények közt a polipok viszonylag lassan tanulnak, így valódi zseniknek semmiképpen sem tekintették őket a kutatók. Lehetséges azonban, hogy egyszerűen nem jó oldalról közelítették meg eddig a nyolckarú állatokat: az igazán érdekes az, amire egy polip a megszokott környezetében képes.

A polip meglepően intelligens állat
Fotó: Douglas Klug / Getty Images Hungary

Intelligenciájukat sok jel mutatja meg

Az akváriumokat nem nevezhetjük a polipok természetes élőhelyeinek, mégis ilyen környezetben is képesek meglepő dolgokra. Az, hogy a szomszédos akváriumokba csápjaikkal átnyúlva ételt lopnak, nem utal magas intelligenciára, az már viszont igen, hogy egy laboratóriumban rájöttek az állatok, hogyan tudják vízsugarak segítségével zárlatossá tenni, ezzel kikapcsolni a világítást.

Idézőjel ikon

Ily módon annyi kárt okoztak, hogy később kénytelenek voltak őket szabadon engedni.

Ez azt jelzi, hogy a polipok képesek alkalmazkodni a körülményekhez, melyek körülveszik őket: az is bizonyított, hogy felismerik gondozóikat, és bizony vagy szimpatikusnak tartják őket, vagy nem. Abban az új-zélandi laboratóriumban, ahol a fenti eset is megtörtént, egy polip különösebb ok nélkül megutált egy alkalmazottat – és ahány alkalommal az elhaladt akváriuma előtt, szándékosan lespriccelte vízzel. Más kísérletekben gondozók kedvesen, illetve durvábban bántak az állatokkal: mindössze két hét kellett ahhoz, hogy a polipok másként viszonyuljanak a kétféleképp viselkedő kutatókhoz. Mindezt tették úgy, hogy azok egyenruhában közelítették meg őket.

Ha ez nem lenne elég, azt is megfigyelték már, hogy az elfogott polipok megpróbálnak megszökni, ráadásul ezt akkorra időzítik, amikor éppen nem figyeli őket senki. Fogságban játékra utaló magatartásformát is megfigyeltek már náluk, tényleg sokkal emberibbek, mint amilyennek az ember naivan hihetné őket.

Emlős állatoknál is többre képesek

Ennek megvan a maga oka, és ez pedig a polipok agyának egyedi szerkezetében rejlik. A polipnak ugyanis nemcsak karból jutott nyolc, hanem tulajdonképpen agyból is, mindegyik karjában található ugyanis egy apró agy. Ezek segítségével sokkal gyorsabban tud cselekedni az állat. A fő agy kontrollál mindent, amit a test tesz, de a karok önállóan is képesek ízeket érezni, illetve érzékelni.

Természetes közegükben mutatkozik meg igazán, milyen intelligensek
Fotó: Hal Beral / Getty Images Hungary

Mindezen felül a gerinctelenek közül a polipok esetében a legnagyobb az agy testsúlyra vetített aránya, sőt: sok gerincesét is felülmúlják e téren, bár az emlősök szintjére nem jutnak el.

Fánk alakú agyuk fejükben található, emellett az agytömeg kétharmada a nyolc karban oszlik el.

Ezeknek a puhatestűeknek mindezen túl több idegsejtje van, mint egy kutyának: 500 millió neuronnal rendelkeznek, amelyek nagy része szintúgy a karokban van.

Az állatok képesek búvóhely építésére, eszközhasználatra, arra, hogy saját akváriumukból átmenjenek egy másikba, és onnan úgy vigyenek el élelmet, hogy még a nyomokat is eltüntetik maguk után, de még önfeláldozó anyák is. Petéiket hosszan őrzik, vizet spriccelnek föléjük, hogy több oxigénhez jussanak, egy faj egy példányánál pedig megfigyelték, hogy 53 hónapon át őrizte petéit, miközben ő láthatóan egyre gyengébb és rosszabb állapotú volt. Ennek ellenére sem hagyta ott utódait. Ügyesen rejtőzködnek is, különleges intelligenciájuknak ezer jelét adják tehát, amikor természetes közegükben tartózkodhatnak.

De mi lenne, ha ennél is többet tudnának ezek az állatok?

Ray Nayler sci-fi-szerzőt olyannyira ámulatba ejtette a páratlannak tekinthető lények képességeinek sora, hogy Az óceán szeme címmel egy vaskos kötetet is szentel egy, a polipok valós képességeire épített, mégis elképzelt valóságnak, melyben szintetizálta a fent leírtakat. Nayler titokzatos polipjai képesek mindarra, amire a fenti, a valóságból is ismert lábasfejűek, mindezek mellett azonban megtettek egy komoly lépést: 

elkezdtek egyfajta szimbolikát használni, melynek segítségével egymás közt kommunikálnak.

Egy disztópikus jövőben kutatja őket a sci-fi főhőse, Nguyen Ha, aki a fajt tiszteli és csodálja is. Egy furcsa rezervátumban egy androiddal és egy kegyetlen gépként viselkedő biztonsági tiszttel összezárva igyekszik megfejteni azt, amit a polipok akarhatnak kommunikálni, és ebben a teljes mértékben elveszett jövőben keresi saját helyét is, miközben az is lehetséges, hogy itt már senki sem találhat a maga útjára. A több szálon futó cselekménnyel operáló regényben nemcsak az állatvilág egy lenyűgöző faja mutatja szokatlan arcát, de az emberi természet is egészen lemeztelenítve jelenik meg. 

Ha szívesen olvasnál még biológiai érdekességekről, ezt a cikkünket ajánljuk!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.