Az embernél is intelligensebb lehet ez az állatfaj, a lábában is van agya

Olvasási idő kb. 4 perc

A polipokat sokféle szempontból tartjuk különleges lényeknek, de azt nem mindenki tudja, hogy az állatok intelligenciája is kiemelkedő.

A polipok intelligenciáját már számos módon próbálták megmérni – laborkísérletekben is feladatok elé állították a lábasfejűek osztályába tartozó állatokat, a legkülönbözőbb kihívásokkal bombázva őket. Ezekből már kiderült, hogy tudnak labirintusban tájékozódni, felismerik a korábban már látott környezetet, és abban képesek valamilyen jutalom irányába haladni, ki tudnak nyitni egy befőttesüveget – akár úgy is, hogy annak tartalma nem étel, hanem ők maguk.

Mindez impresszív, de laboratóriumi körülmények közt a polipok viszonylag lassan tanulnak, így valódi zseniknek semmiképpen sem tekintették őket a kutatók. Lehetséges azonban, hogy egyszerűen nem jó oldalról közelítették meg eddig a nyolckarú állatokat: az igazán érdekes az, amire egy polip a megszokott környezetében képes.

A polip meglepően intelligens állat
Fotó: Douglas Klug / Getty Images Hungary

Intelligenciájukat sok jel mutatja meg

Az akváriumokat nem nevezhetjük a polipok természetes élőhelyeinek, mégis ilyen környezetben is képesek meglepő dolgokra. Az, hogy a szomszédos akváriumokba csápjaikkal átnyúlva ételt lopnak, nem utal magas intelligenciára, az már viszont igen, hogy egy laboratóriumban rájöttek az állatok, hogyan tudják vízsugarak segítségével zárlatossá tenni, ezzel kikapcsolni a világítást.

Idézőjel ikon

Ily módon annyi kárt okoztak, hogy később kénytelenek voltak őket szabadon engedni.

Ez azt jelzi, hogy a polipok képesek alkalmazkodni a körülményekhez, melyek körülveszik őket: az is bizonyított, hogy felismerik gondozóikat, és bizony vagy szimpatikusnak tartják őket, vagy nem. Abban az új-zélandi laboratóriumban, ahol a fenti eset is megtörtént, egy polip különösebb ok nélkül megutált egy alkalmazottat – és ahány alkalommal az elhaladt akváriuma előtt, szándékosan lespriccelte vízzel. Más kísérletekben gondozók kedvesen, illetve durvábban bántak az állatokkal: mindössze két hét kellett ahhoz, hogy a polipok másként viszonyuljanak a kétféleképp viselkedő kutatókhoz. Mindezt tették úgy, hogy azok egyenruhában közelítették meg őket.

Ha ez nem lenne elég, azt is megfigyelték már, hogy az elfogott polipok megpróbálnak megszökni, ráadásul ezt akkorra időzítik, amikor éppen nem figyeli őket senki. Fogságban játékra utaló magatartásformát is megfigyeltek már náluk, tényleg sokkal emberibbek, mint amilyennek az ember naivan hihetné őket.

Emlős állatoknál is többre képesek

Ennek megvan a maga oka, és ez pedig a polipok agyának egyedi szerkezetében rejlik. A polipnak ugyanis nemcsak karból jutott nyolc, hanem tulajdonképpen agyból is, mindegyik karjában található ugyanis egy apró agy. Ezek segítségével sokkal gyorsabban tud cselekedni az állat. A fő agy kontrollál mindent, amit a test tesz, de a karok önállóan is képesek ízeket érezni, illetve érzékelni.

Természetes közegükben mutatkozik meg igazán, milyen intelligensek
Fotó: Hal Beral / Getty Images Hungary

Mindezen felül a gerinctelenek közül a polipok esetében a legnagyobb az agy testsúlyra vetített aránya, sőt: sok gerincesét is felülmúlják e téren, bár az emlősök szintjére nem jutnak el.

Fánk alakú agyuk fejükben található, emellett az agytömeg kétharmada a nyolc karban oszlik el.

Ezeknek a puhatestűeknek mindezen túl több idegsejtje van, mint egy kutyának: 500 millió neuronnal rendelkeznek, amelyek nagy része szintúgy a karokban van.

Az állatok képesek búvóhely építésére, eszközhasználatra, arra, hogy saját akváriumukból átmenjenek egy másikba, és onnan úgy vigyenek el élelmet, hogy még a nyomokat is eltüntetik maguk után, de még önfeláldozó anyák is. Petéiket hosszan őrzik, vizet spriccelnek föléjük, hogy több oxigénhez jussanak, egy faj egy példányánál pedig megfigyelték, hogy 53 hónapon át őrizte petéit, miközben ő láthatóan egyre gyengébb és rosszabb állapotú volt. Ennek ellenére sem hagyta ott utódait. Ügyesen rejtőzködnek is, különleges intelligenciájuknak ezer jelét adják tehát, amikor természetes közegükben tartózkodhatnak.

De mi lenne, ha ennél is többet tudnának ezek az állatok?

Ray Nayler sci-fi-szerzőt olyannyira ámulatba ejtette a páratlannak tekinthető lények képességeinek sora, hogy Az óceán szeme címmel egy vaskos kötetet is szentel egy, a polipok valós képességeire épített, mégis elképzelt valóságnak, melyben szintetizálta a fent leírtakat. Nayler titokzatos polipjai képesek mindarra, amire a fenti, a valóságból is ismert lábasfejűek, mindezek mellett azonban megtettek egy komoly lépést: 

elkezdtek egyfajta szimbolikát használni, melynek segítségével egymás közt kommunikálnak.

Egy disztópikus jövőben kutatja őket a sci-fi főhőse, Nguyen Ha, aki a fajt tiszteli és csodálja is. Egy furcsa rezervátumban egy androiddal és egy kegyetlen gépként viselkedő biztonsági tiszttel összezárva igyekszik megfejteni azt, amit a polipok akarhatnak kommunikálni, és ebben a teljes mértékben elveszett jövőben keresi saját helyét is, miközben az is lehetséges, hogy itt már senki sem találhat a maga útjára. A több szálon futó cselekménnyel operáló regényben nemcsak az állatvilág egy lenyűgöző faja mutatja szokatlan arcát, de az emberi természet is egészen lemeztelenítve jelenik meg. 

Ha szívesen olvasnál még biológiai érdekességekről, ezt a cikkünket ajánljuk!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.

Önidő

Ilyen ruhát még nem láttál: Sármán Nóra hétkilós estélyit alkotott LEGO-kockákból

Sármán Nóra egy olyan különleges ruhát alkotott meg, amelynek látványos díszítését több ezer LEGO-elem adja. Az egyedi kreációhoz összesen mintegy 12 ezer alkatrészt használtak fel, a ruhára pedig közel 800 virág került fel kézzel, egyenként rögzítve. A romantikus hangulatú, tavaszi rétet idéző darab egyszerre hat szoborszerű műalkotásként és valódi couture ruhaként.