Újabb nagy utazási iroda ment csődbe: sok magyar futhat a pénze után

Olvasási idő kb. 1 perc

Az eredeti tervek szerint szeretné lebonyolítani a német FTI utazási csoport annak a 65 ezer embernek a nyaralását, akik elutaztak velük, mielőtt a cég csődöt jelentett volna. A már befizetett, de meg nem kezdett utak mától azonban nem valósulnak meg.

A csoport Európa harmadik legnagyobb utazásszervezője, a Turizmus.com pedig úgy tudja egy magyarországi utazásszervezőket tömörítő zárt csoportból származó adatok szerint, hogy magyar utasokat is érint a csőd. Azt nem lehet tudni, ők hányan lehetnek.

Az ugyanakkor tény, hogy 65 ezer ember tartózkodik jelenleg is az FTI szervezte utazáson, miközben a vállalat fizetésképtelenséget jelentett be. Az összesen 11 ezer alkalmazottal rendelkező cégcsoport számos európai márkát tömörít, még bérautós cége is van.

A csődbe ment utazási irodának jelenleg is 65 ezer utasa van külföldön
Fotó: Catherine Falls Commercial / Getty Images Hungary

Az utazási iroda csődjéért a pandémia lehet a felelős

Az utazásszervező sorsát a koronavírus fordította rosszra: a pandémia miatt 595 millió eurós támogatásban részesült a cég a Gazdasági Stabilizációs Alapból, de ezt mostanáig sem sikerült visszafizetnie. 

A 2022-2023-as üzleti évben ugyanakkor már mutatkoztak biztató jelek a jövővel kapcsolatosan, és szó volt arról is, hogy a Certares amerikai pénzügyi befektető vezette konzorcium egy euróért átveszi a cégcsoportot, és jelentős, 125 millió eurós tőkebefecskendezést hajt végre.

Ez a bejelentés sem tudta ugyanakkor visszacsalogatni az utazókat a céghez: egyre több partnerük követelt előleget, legalább tízmillió eurós fedezethiány alakult ki, ebben pedig a német kormány már nem akart segédkezet nyújtani.

A jelenleg is FTI-utakon tartózkodók hazaszállításáról a német Utazásbiztosítási Alap gondoskodik. Válságstábot is létrehoztak a helyzet kezelésére, az FTI-csoport pedig ingyenes telefonvonalat és egy weboldalt hozott létre a csőd következményei által érintettek támogatására.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.