Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bözödújfalu elárasztása az erdélyi falurombolás szimbóluma vált. A víz alól kiálló templomtorony egy évtizeden keresztül állított mementót az erdélyi magyarság sanyarú sorsának, majd összedőlt. Több éves rekonstrukciót követően idén augusztusba újraszentelik a helyreállított templomot.
A vízzel elárasztott egykori Bözödújfalu közigazgatásilag Erdőszentgyörgy városhoz tartozik. A bözödújfalusi templom a Maros megyei önkormányzat,számtalan adományozó magánszemély és cég, illetve anyaországi magyar önkormányzatok adományából valósulhatott meg.
Miként került Bözödújfalu víz alá?
A Maros megyei Erdőszentgyörgytől öt kilométerre fekszik Bözödújfalu egykori, ma már víz alatt nyugvó települése. Már 1566-ban megemlítik az okiratok, a Küsmöd-patak völgyében letelepülő családok alapították a falut a középkorban. A leírások szerint már ekkor volt temploma is, mely helyére 1740-ben újabb fatemplomot, majd negyvennégy évvel később kőtemplomot emeltek. Ez volt az a torony, mely a Ceaușescu-féle erdélyi falurombolás szimbólumaként emelkedett ki a hatalmas felületű víztükör alól.
Bözödújfalu a 17. századtól az erdélyi szombatosok különleges hitű képviselőinek központjaként működött, a lakók zöme az 1800-as évek második felében zsidó hitre tért át. Az 1910-es népszámlálási adatok szerint közel hétszáz lakója túlnyomórészt magyar volt, a katolikus és unitárius templom mellett zsinagóga, illetve egy épülőfélben lévő, ám soha el nem készült ortodox templom mutatta a vallási sokszínűséget és a román ajkú lakosok megjelenését is.
A település temploma Mária-kegyhely volt egykor
Bözödújfalu kevésbé ismert, barokk kori katolikus temploma értékes középkori kincseket rejtett, egykor az erdélyi Mária-kegyhelyek legismertebbjei közé tartozott. A ma már az erdőszentgyörgyi templomba menekített, 16. századi Madonna-szobra csíki ferences faragómesterek munkája lehetett.
Sokan estek áldozatul közülük a 20. század eleji tragikus eseményeknek, azonban még így is lakott terület volt a kommunista éra alatt, igaz, meglehetősen aprócska. 126 lakója közül 99 volt magyar ekkoriban.
Az ország településeit rendezte volna át
A Ceaușescu-diktatúra utolsó éveiben kezdték építeni azt a 625 méter hosszú és 28 méter magas gátat, amely a Küsmöd-patak vízét duzzasztotta fel Erdőszentgyörgy közelében. A hivatalos közlemények szerint a tavat árvízvédelmi célból hozták létre Bözödújfalu helyén. A lakosságot emiatt már 1984-ben elkezdték kitelepíteni, azonban sokan nem akarták egykori otthonukat elhagyni.
A duzzasztógát megépítése a köznyelvben falurombolásként, hivatalosan azonban falurendezési tervként ismertetett település- és népességrendezési program részeként valósult meg. A Román Szocialista Köztársaság pártjának főtitkára, Nicolae Ceauşescu 1988 áprilisában jelentette be az úgynevezett településszisztematizálási tervet, mely célkitűzéseiben a hivatalosan kommunikált elvárások mellett a magyar és a német nemzetiség visszaszorítása is szerepelt, nem véletlenül szórták szét a magyar nyelvű lakosságot a gát megépítését követően országszerte. A falurombolásnak végül az 1989 decemberében kitört forradalom és a diktatúra bukása vetett véget.
A víztározó már a rendszerváltozás után, 1994-ben nyelte el teljesen Bözödújfalut. Az egykori Bözödújfalu vízzel elárasztott római katolikus temploma 2014. június 29-én omlott össze.
Mindössze 40 ház menekült meg a víztől, ezeket ma is lakják. A lakók közül az idősebbeket a szomszédos Erdőszentgyörgyre költöztették, mások Erdély-szerte több mint harminc településre kerültek. Bözödre, Etédre, Fületelkére, Havadtőre, Hármasfaluba, Gyulakutára, Kőrispatakra, illetve a Kis- és a Nagy-Küküllő mellé, Székelyföldre, vagy a jóval távolabbi Segesvár mellé telepítették őket. S voltak, akik inkább elhagyták az országot, és Magyarországon, Ausztriában, Izraelben vagy Ausztráliában kezdtek új életet.
Siratófalon emlékeznek meg a víz mellett az egykori faluról
1995-ben egy egykori bözödújfalusi lakos, Sükösd Árpád segítségével siratófalat építettek a víztározó mellé, oda, ahol egykor a falu első világháborús emlékműve állt. Utóbbit egy évvel később szintén megmentették a víz eróziójától. A siratófal ekképpen emlékezik meg a múlt eseményeiről:
„A tó fenekén Bözödújfalu nyugszik, 180 házának volt lakói szétszórva a nagyvilágban ma is siratják. A diktatúra gonosz végrehajtói lerombolták és elárasztották, ezzel egy egyedülálló történelmi-vallási közösséget szüntettek meg, melyben különböző nemzetiségű és felekezetű családok éltek együtt évszázadokon át, egymást tisztelve és szeretve, példás békességben. Immár a katolikusok, unitáriusok, görögkatolikusok és székely szombatosok fohászai örökre elnémultak. Legyen e hely a vallásbéke helye és szimbóluma.”
A falu lakói évről évre megemlékeztek az elárasztásról, s aggódva figyelték az egyre romló állapotú torony sorsát. A faluban maradt néhány család apránként hordta el a két megmaradt templom tornyának cserepeit és építette be saját otthonába, a tető nélküli tornyok védtelenek maradtak az időjárás és a víz viszontagságaival szemben. 2009-ben összedőlt a barokk kori katolikus templom tornyának felső része, 2014-ben pedig az ikonikus, másik torony is.
2017-ben a bözödi tározó vízszintjét mintegy nyolc méterrel csökkentették, mert a vízben álló irányítótornyot a gáttal összekötő híd egy része leszakadt. Így az egykori település maradványai újra láthatóvá váltak.
Rég tervezték a restaurációt
A Maros megyei település önkormányzata és a Bözödújfaluért Egyesület még 2017-ben jelentette be, hogy közadakozásból újjáépíti az összeomlott katolikus templomot, mely a tó vízéből kiemelkedve szimbólumként emlékeztetett a romániai falurombolásra. Az építkezést ugyan hátráltatta a világjárvány, azonban lassan, de biztosan közeledik az elkészült emlékhely átadásának pillanata.
A templom helyére olyan létesítményt terveztek, amely az egykori település valamennyi felekezetét képviselni tudja. A tervek alapján 32 cölöpre építették fel a templomhajó falait és a tornyot úgy, hogy a padlószint a víz szintje fölé került. A torony kiállítások, a hajó falai által közrezárt fedetlen tér pedig rendezvények helyszíne lehet a jövőben. Az építményt hídon keresztül lehet majd az átadást követően megközelíteni.
2024 augusztus első hétvégéjén, az egykori Bözödújfalu lakóinak találkozóján avatják fel a felépült összetartozás templomát a vízzel elárasztott erdélyi településen – jelentette be Csibi Attila Zoltán, Erdőszentgyörgy polgármestere. A KrónikaOnline szerint polgármester azt is felidézte, a templom újjáépítésének igénye már az összeomlás évében tartott bözödújfalusi találkozón megfogalmazódott.
A legismertebb magyar templomokkal kapcsolatban ide kattintva tesztelheted tudásod.
