Magyarokkal a fedélzetén mentette a Carpathia a Titanic túlélőit

Olvasási idő kb. 4 perc

A Titanic története éppen 112. éve foglalkoztatja az embereket, és ezalatt a röpke évszázad alatt a történet legendává vált a különféle filmfeldolgozásoknak, médiamegjelenéseknek, beszámolóknak köszönhetően. Már a vízre bocsátását is óriási figyelem övezte, elsüllyedését pedig a világ döbbenetes tragédiái között tartják számon. A túlélőkön segítő, a fedélzetén több magyart is szállító Carpathia gőzös viszont a feledés homályába merült.

Clive Palmer, az ausztrál parlament egykori tagja, a Forbes listája szerint a világ 732. leggazdagabb embere úgy döntött, hogy megépíti a Titanic replikáját, amelyet nemes egyszerűséggel Titanic II-nek nevezett el. Ám a világ 732. leggazdagabb emberének ez a projekt olyan sok pénzébe kerül, hogy több alkalommal is fel kellett függesztenie a munkálatokat. Tisztán látszik, hogy nem csak egy milliárdos profitorientált üzleti tervéről van szó, hanem egy gyerekkori álom beteljesítéséről. Hasonló motiváció vezethette azt az öt embert is, akik 2023-ban, a Titan tengeralattjáróval 1700 méteres mélységben szenvedtek balesetet.

Titanic: legendák és valóság

A 3500 férőhelyes, 50 000 tonnás Titanic mind méreteiben, mind pedig felszereltségében felülmúlta vetélytársait, sőt bátran kijelenthetjük, hogy új fejezetet nyitott a hajózás történetében. A White Star Line gigászi hajója 1912. április 10-én futott ki Southampton kikötőjéből, 2206 utassal a fedélzetén. A legenda szerint a hajóról azt híresztelte a társaság, hogy elsüllyeszthetetlen. Ez egyike annak a számos tévhitnek, amit a Titanic kapcsán később terjesztettek. Bár a hajótest korszerű rekeszes struktúrát kapott – aminek az volt a funkciója, hogy a hajótestet a betörő tengervíz ne tudja elárasztani –, a White Star Lines soha nem terjesztette, hogy a Titanic elsüllyeszthetetlen, pedig erre a narratívára építették fel az arrogáns hajózási társaság mítoszát is. Mítosz ide, legendák oda, a Titanic 1912. április 14-én, valamivel éjfél előtt jéghegynek ütközött (az ütközést állítólag egy macska is előre jelezte, hiába, a macskáknak különös képességeik vannak, csak már akkor sem vették őket túl komolyan).

Egy ütközéssel még nem lett volna akkora gond, mert a hajó struktúrája tényleg ellenálló volt.

Jól jelzi ezt, hogy szerencsésebb sorsú, a Titanickal szinte teljesen megegyező kinézetű testvérhajója, az Olympic az első világháborúban, ideiglenesen csapatszállító hajóvá átalakítva milyen hőstettekre volt képes: 1918-ban egy német tengeralattjáró torpedót lőtt ki rá, amit egy bravúros manőverrel kikerült az Olympic, hogy azzal a lendülettel ellentámadást indítson. Mindezt olyan gyorsasággal tette, hogy a tengeralattjárónak nem volt lehetősége elmenekülni, így az RMS Olympic szó szerint ketté vágta az ellenség hajóját. Tehát a Titanic inkább a szerencsétlen manőverezésnek köszönhetően szenvedte el fatális sérüléseit: a jéghegy, aminek nekiütközött, a hajó kitérő manővere miatt felhasította az óceánjáró alját, emiatt egyszerre több rekesz is megtelt vízzel. A korszerű morzeállomással felszerelt hajó hiába küldött segélyjeleket, nem tudott időben érkezni a segítség. Az újkori világ egyik ember alkotta csodája alig több mint 2 óra agónia után süllyedt az Atlanti-óceán fenekére.

A Titanic egyik utasának elhagyott cipője a tengerfenéken
Fotó: Ralph White / Getty Images Hungary

Mivel nem volt elég csónak a 2206 utasból mindössze 705 főnek sikerült megmenekülnie, a többiek a jeges hullámsírban végezték (és hiába is bámulok a mellettem lévő lámpa fényébe, vagy nézek ki az áprilisi napsütésben örömködő fák leveleire, mégis Leonardo DiCaprio jeges víztől gyötört, gyerek arca jut az eszembe a Titanic című filmből).

Carpathia: az elfelejtett megmentő

A Carpathia gőzös Arthur Henry Rostron kapitány irányítása alatt körülbelül 1 órával a Titanic süllyedése után érkezett a helyszínre, dacolva a jégtáblák jelentette veszéllyel, így az összes túlélőt fel tudta venni fedélzetére.

A Titanic túlélői tartanak a Carpathia felé
Fotó: UniversalImagesGroup / Getty Images Hungary

A Carpathia a brit Cunard társaság kötelékében hajózott, eredeti úti célja szerint New Yorkból Fiumébe tartott, fedélzetén 740 utassal. A Cunard társaság pedig rendszeresen szállított magyar kivándorlókat Fiume (ma Rijeka) és az Egyesült Államok között.

Ennek köszönhető, hogy a Carpathia gőzös fedélzetén több magyar is szolgált, ápolók, utaskísérők, szakácsok, illetve Ráth Gusztáv hajótiszt és dr. Lengyel Árpád hajóorvos is, aki tapasztalatai révén átvette a hajótöröttek mentésének irányítását.

Ennek köszönhetően valamennyi túlélővel volt lehetősége találkozni, például azzal a Violet Constance Jessoppal is, aki később a Britannic elsüllyedését is túlélte. A mentőhajó kapitánya tetteiért kiérdemelte a Kongresszusi Arany Medált is.

Sajnos a Carpathia sem kerülhette el a hullámsírt: az első világháború alatt a hajó kanadai és amerikai katonákat szállított az európai hadszíntérre. Épp egy kötelékben tartott Amerika irányába, amikor egy német tengeralattjáró kiszemelte magának, és 3 torpedóval elsüllyesztette. Szerencsére az óceánjáró épp üresjáraton volt, így mindössze 57 fő tartózkodott a fedélzetén. Ebből öten haltak meg az első torpedó robbanásakor, a többieket viszont szerencsésen kimentette a vízből a Snowdrop nevű aknatelepítő hajó.

Ha érdekel, hogy jósolták meg a Titanic tragédiáját, ide kattintva elolvashatod!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Szénási Pál
Szénási Pál
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?