Boleyn Máriára VIII. Henrik még azelőtt szemet vetett, hogy megismerte volna nővérét, Annát, aki a leghíresebb lett a király hat felesége közül.
A Boleyn család felemelkedését a lányok apja egyértelműen Máriában és Annában látta. És bár sokáig azt hitték, hogy Mária lesz az, aki előnyös házassággal még jobb pozícióba helyezheti a rokonságot, végül a kevésbé mutatós, ám rendkívül eszes és céltudatos Anna ért célt. Igaz, ezzel a vesztébe rohant.
Házassággal emelkedtek fel
Boleynék – egyes források szerint az eredeti nevük Bullen volt, de ezt nem tartották elég elegánsnak – gazdagodása egy szerencsés házassággal kezdődött. Eredetileg egy norfolki farmercsaládról van szó, ám Mária és Anna dédapja elvette Anne-t, Lord Hoo és Hastings örökösnőjét, és ezzel óriási vagyonra tett szert. Ám nem akkorára, mint az ő fia, aki III. Richárd alatt lovag, majd VII. Henrik uralkodásakor már báró lett, és Ormond grófjának lányát, Margaretet vette feleségül, aki nem kevesebb, mint 36 kúriát hozott a házasságba. Az ő fiuk Thomas, Mária és Anna apja.
A lányok születésének pontos éve sem biztos, ahogyan abban sem egyeznek meg, hogy melyikük volt az idősebb. A legbiztosabbnak az tűnik, hogy Anna 1507-ben jött a világra, míg Mária egy évvel később.
A zavart valószínűleg az okozhatta, hogy Mária ment hamarabb férjhez, és abban az időben nem igazán volt jellemző, hogy a húg lép előbb frigyre.
Mária VIII. Henrik első feleségének, Aragóniai Katalinnak volt az udvarhölgye; így figyelhetett rá fel VIII. Henrik, akinek hamarosan a szeretője lett, mindössze 14 évesen. A történészek szerint valószínűleg ez a kapcsolat már akkor fennállt, amikor Mária 1520-ban hozzáment William Carey-hez, a király udvaroncához. Mivel William második fiú volt, nem volt nemesi címe és birtoka, ezért Henrik busás nászajándékot adott a fiataloknak. Mária első gyermeke, Catherine 1524-ben született, majd két évvel később adott életet egy fiúnak, aki a Henrik nevet kapta, és feltűnően hasonlított a királyra.
VIII. Henrik: „Az anyjával soha!”
Mária azonban eddigre már kegyvesztett lett a királynál, viszonyuk valószínűleg 1525 közepe táján véget ért. Ekkor már Mária testvérének, Boleyn Annának udvarolt, két évvel később pedig már azt tervezte, hogy valamilyen módon érvénytelenítteti Aragóniai Katalinnal kötött házasságát.
A korabeli beszámolók szerint 1528-ban egy meglehetősen pikáns, ám felségsértő feltételezés hangzott el a Parlamentben, nevezetesen, VIII. Henriket az egyik képviselő azzal vádolta, hogy nemcsak Annával, de annak húgával, sőt, még az anyjával is intim viszonyba került.
Úgy emlékeztek vissza, hogy a király igencsak zavarba jött, majd annyit válaszolt, hogy „Az anyjával soha!”. Az, hogy VIII. Henriknek mindkét Boleyn lánnyal volt viszonya, diplomáciai körökben is ismert volt; amikor 1532-ben Henriket a nővérek elkísérték a francia udvarba, I. Ferenc négyszemközt találkozott Máriával, és elmondta, hogy ismerik a történetüket.
Kegyvesztett lett és száműzték
Mária 1528-ban megözvegyült – férjét a titokzatos izzadásos betegség vitte sírba –, a király pedig kétéves unokaöccse – azaz valószínűleg a fia – nevelését azonnal átadta Annának. A korabeli levelek arról tanúskodnak, hogy mind VIII. Henrik, mind felesége, Anna aggódtak, hogy férje halála után Mária olyan viselkedést mutathat, ami kellemetlen helyzetbe hozhatja az uralkodópárt. 1530 novemberében például a király pénzt adott a felségének, hogy megváltsa Mária egyik ékszerét, amelyet valószínűleg egy szerencsejáték során tett zálogba. Végül Mária nem cáfolta meg az aggodalmakat:
1534-ben titokban egybekelt William Stafforddal, akivel Calais-ban ismerkedett meg, VIII. Henrik és Anna kíséretének tagjaként, és aki közel sem volt jó parti, már ami az anyagiakat és a rangot illeti.
Saját boldogságát helyezte a család érdekei elé, ám ezzel mások szemében óriási hibát követett el; hiszen a királyné húga nem tehette meg, hogy egy közemberhez kösse az életét. Valószínűleg az eredeti terv az volt, hogy a fiatalon megözvegyült Máriát egy olyan nemeshez adják feleségül, aki tovább növelheti a család vagyonát és hatalmát, ám ezzel keresztülhúzta a számításukat. Máriát gyakorlatilag száműzték az udvarból, és ezzel nővére jóindulatát is elveszítette. Hiába könyörgött, fiát sem láthatta. Sokan úgy gondolják, hogy Anna azért nem akarta, hogy húga ismét megjelenjen az udvarban, mert – vele ellentétben – ő tudott fiút szülni a királynak, és féltette a helyét. Mária életében a következő két évet – Boleyn Anna kivégzéséig – nehéz követni. Az viszont egyértelműnek látszik, hogy amikor mind nővérét, mind bátyját elítélték, Mária nem látogatta meg őket a börtönben, és még csak levelet sem írt nekik. Talán azt gondolhatta, mint nagybátyja, Norfolk hercege; jobb, ha nem veszi fel a kapcsolatot halálra ítélt rokonságával.
Gyerekeit támogatták az udvarban
Boleyn Mária élete végéig Essexben lakott. Még megélte, hogy gyermekei királyi kegyben részesüljenek. Lánya, Catherine VIII. Henrik negyedik feleségének, Cleves-i Annának lett az udvarhölgye, később pedig feleségül ment Sir Francis Knollyshoz, aki igen népszerű volt az udvarban, és a király támogatását is élvezte. Egyik legjobb barátnője unokatestvére, Anna lánya, a későbbi I. Erzsébet volt. A történészek itt szokták megjegyezni, hogy miközben VIII. Henrik kétségbeesetten vágyott rá, hogy – jogos – fiúutódja szülessen, végül Anna lánya – azaz egy Boleyn – lett az, aki nagy uralkodóvá vált. Erzsébet mindig is nagyon jó volt Boleyn rokonaihoz, különösen Mária gyermekeihez, Henry Carey – akinek valószínűleg a király volt az apja – hűen szolgálta Erzsébetet, aki jó eséllyel a féltestvére volt.
Mária 1543. június 19-én halt meg. Bár utolsó éveit homály fedi, a történészek arra következtetnek, hogy boldog házasságban élt második férjével. A Boleynekkel pedig – amennyire csak lehetett – távolságot tartott.
Ha kíváncsi vagy, melyik felesége csalta meg VIII. Henriket, olvasd el ezt a cikkünket is.
