A szépészeti beavatkozás tönkretette, őszintén megmutatta - vagy mégse?

Olvasási idő kb. 4 perc

Linda Evangelista egy balul sikerült szépészeti beavatkozást követően azt vette észre magán, hogy a CoolSculpting beavatkozást követően paradox zsírhiperplázia alakult ki nála – azaz ott kezdett zsírszövet szaporodni arcán, ahonnan szerette volna eltüntetni az idő múlásának nyomát.

Hat éve elrejtőzött a nyilvánosság elől, annyira nem akarta, hogy a külvilág meglássa, mi történt vele: először aztán csak megírta az Instagramon történetét, majd később a People magazin címlapján már megváltozott arcával szerepelt. Az abban a magazinban közölt fotók az 57 éves modellről megmutatják, hogy valóban egészen máshogy néz ki, mint amilyennek emlékezhetnek rá az emberek. Hiszen nagyjából olyan, mint egy átlagos, közel hatvanéves nő. Nemrég viszont ismét címlapra került, a látvány pedig több mint meglepő.

Linda Evangelista mégis a régi?

Evangelista két műtétet is vállalt annak érdekében, hogy visszaállítsa azokat az állapotokat, amelyek a beavatkozások előtti megjelenését jellemezték, de ezek sem jelentettek segítséget. Februárban úgy nyilatkozott a People-ben, hogy nem akar tovább rejtőzködni. Mégis, amikor augusztusban a Vogue címlapjára került, olyan, mintha visszarepültünk volna vele az időben úgy tíz évet, vagy akár többet is. Arca feszes, mosolya magabiztos – és mintha nem ugyanaz a nő lenne, aki februárban volt.

A szupermodell nyíltan beszélt arról, hogy ennek a külsőnek az elérése érdekében a sminkesek elasztikus ragasztószalagokkal rögzítették arcbőrét, ezért is visel kendőt a képeken, melyek jótékonyan elrejtik arcának oldalát. Ezek a képek nem kényelmes, otthoni, puha ruházatban ábrázolják őt, mint a People képei tették – extravagáns kalapok, mintás anyagok, hamisítatlan divatanyag.

„A valóságban az én állkapcsom és nyakam nem ilyen – és nem is tudok mindenhova felragasztószalagozott arccal járkálni. Próbálom magam úgy szeretni, ahogy vagyok.

De ami ezeket a képeket illeti, mindig azt gondolom, hogy azért vagyunk, hogy fantáziákat teremtsünk. Álmokat teremtünk, és szerintem ez rendben van.

Emellett minden bizonytalanságomat eltüntették ezeken a képeken, azt csinálhatom, amit szeretek csinálni” – mondta. De vajon álmokat vagy rémálmokat teremt ez a címlap azok számára, akik a People-ben nem látták Lindát, és csak ezeken a képeken szembesülnek azzal, hogy milyen egy eltorzult női arc?

 A címlapok szereplőihez hasonlítjuk magunkat

„Minden, a médiában megforduló személyiség referenciaponttá, szerepmodellé válik, akihez magunkat viszonyítjuk,

az érdekel bennünket, megengedhetjük-e magunknak azt, amit ő, úgy kell-e kinéznünk, ahogyan ő, vagy nem. A logikus válasz az lenne, hogy ő a nyilvánosság előtt éli életét, más pozícióban, szerepben van, nekem egyszerű polgárként nem kell ezt tennem,

de nem logikusan gondolkodunk. Az fordul meg a fejünkben, hogy ha ő ezt csinálja, akkor nekem is ezt kell tennem” – mondta el a Dívány megkérdezésére Patterman Péter pszichológus a médiából szivárgó általános szépségideállal kapcsolatosan. Véleménye szerint finom üzenetekként találnak célba a címlapképek mindannyiunk gondolkodásában: a természetes, a normális, a szükséges az, ahogy ezek az emberek kinéznek, nem pedig az, ahogy én felkelek reggel.

Linda Evangelista egy Oscar-partin 2004-ben
Fotó: Chris Weeks / Getty Images Hungary

Linda Evangelista Vogue-béli szereplését kicsit paradoxnak, de nem feltétlenül egyedülállónak látja.

„Sok híresség vállal fel például smink nélküli képeket is magáról, de ezek is szelektáltak, nem azt rakják ki, amin a legrosszabbul néznek ki. Azt látjuk, hogy ennek vagy annak a celebnek ez a legborzasztóbb állapota, ami még így is ezerszer jobb, mint ahogy én ki tudok nézni. Ezek a paradox helyzetek megerősítik azt, amit érzünk: ha egy önmagát csúnyának gondoló valaki is ilyen szép, akkor én hogy nézek ki?” – mondja a szakember.

A trend illusztrálására a pszichológus Lady Gaga sminktermékeinek promófotóira utal vissza: ezekről büszkén mondták el, hogy retus nélkül készült képek, ezt mindenki előrelépésként fogta fel, elfeledkezve arról, hogy ettől még nem természetes megjelenésről, hanem rengeteg smink használatával elért külsőről volt szó.

Dolgoznak az üzenetek a lelkünkben

Hogy kire milyen hatás gyakorolhatnak ezek az üzenetek, a smink nélküli képen is szép celebtől az eltorzult arccal is tökéletes külsejű címlaplányig? A szakember szerint a gyerekek és tinédzserek biológiai-pszichológiai okokból kifolyólag könnyen formálhatók, alakíthatók, nincs még meg az a kritikai gondolkodásuk, élettapasztalatuk, ami segítene nekik életük döntéseiben.

„A gyerek a szüleitől lesi el, hogyan bánnak egymással a felnőttek vagy hogyan érkeznek,

és a tinédzserek is motiváltak környezetük megfigyelésére. Felfelé és lefelé hasonlítják magukat, az érdekli őket, kinél jobbak és ki jobb náluk.

Az igazi szupermodellek egyike: itt épp Karl Lagerfeld társaságában
Fotó: Foc Kan / Getty Images Hungary

Ez énképüket is befolyásolja, akár depresszióba is eshetnek, ha rosszabbnak érzik magukat a többieknél. Egy felnőtt ettől jobban el tud vonatkoztatni” – mondja Patterman Péter. Sok embernél ugyanakkor megmarad ez a bizonytalanság: voltaképpen mind ki vagyunk téve annak, hogy rosszul érezzük magunkat külsőnk miatt vagy elégedetlenek legyünk azzal.

Ezt tedd az elfogadásért!

A megváltozó testtel való megbékélésre sajnos nem tud tuti receptet kínálni a szakember sem: azt mondja, értékfeltételek mentén vagyunk hajlamosak működni, akkor tartjuk magunkat szépnek, jónak vagy értékesnek, ha ilyenek vagy olyanok vagyunk. 

Lehet, hogy ha őszülünk, ráncosodunk vagy felszedünk pár kilót, már nincs meg a feltétel, így az elégedettség sem.

„Ezeket az értékfeltételeket kellene kiiktatni. Legyünk képesek kimondani: oké, ez a feltétel nem teljesült, nem nézek ki úgy, min régen, de ettől még szerethető, értékes, fontos vagyok. Ha ezeken túl tudunk lépni, el tudjuk fogadni magunkat, de ez nem mindenkinek megy. Van, akinek terápiára van hozzá szüksége, másnak természetesen megy. Ez hosszabb, egyedi folyamat lehet” – mondta el Patterman Péter.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.