Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
A közismert történet szerint a Szent Koronát II. Szilveszter pápa adományozta a magyarok első, államalapító királyának, Szent Istvánnak, méghozzá egy isteni sugallatot követően, mely eltérítette az egyházfőt eredeti szándékától. De vajon tényleg István király számára készült a magyar államiság egyik legfontosabb jelképének számító korona, és valóban Rómából kaptuk ajándékként?
Politikai okból íródott a híres legenda
A legenda úgy tartja, a pápa eredetileg Mieszko lengyel fejedelem számára készítette elő a koronát, amikor álmában megjelent előtte Gábriel arkangyal a hírrel, miszerint hamarosan egy általa addig ismeretlen nép követe fogja felkeresni őt, majd arra intette, küldje el ennek a népnek a lengyeleknek szánt királyi fejfedőt. Másnap meg is érkezett Rómába István király megbízottja, Asztrik érsek, így került a magyarokhoz a Szent Korona.
A híres történet azonban nem István korában, hanem száz évvel később, a 12. század elején keletkezett, forrása Hartvik püspök Könyves Kálmán király kérésére írt Szent István-legendája, mely bizonyos aktuálpolitikai színezetet is hordozott – írja Hahner Péter történész. Könyves Kálmán korában ugyanis a pápa és a német-római császár éppen viszálykodtak egymással, ezért jelentőséggel bírt a „tény”, miszerint a magyar államalapító előbbitől, vagyis közvetett módon Istentől kapta a koronát; 1000 környékén ellenben Szilveszter pápa és III. Ottó császár szövetségesek voltak, és a császár sok időt töltött Rómában, tehát valószínűleg együtt ismerték el Istvánt a magyarok királyának.
Szintén sántít a tény, miszerint az egyházfő Mieszko fejedelemnek szánta volna eredetileg a koronát, a lengyel uralkodó ugyanis 992-ben meghalt, így 1000-ben már senki sem küldhetett neki semmilyen ajándékot. A jelenkori történészek szerint nem tudhatjuk, tényleg küldött-e a pápa koronát Istvánnak, vagy csak jóváhagyását adta az 1000. év karácsonyán vagy 1001. január 1-én történt koronázási szertartáshoz, az viszont egészen bizonyos, hogy István sohasem viselte a Szent Koronát, melynek mindkét része később, 1074 után és 1300 előtt keletkezett.
Két részből illesztették össze a Szent Koronát
Az alsó rész, az ún. görögkorona valószínűleg a konstantinápolyi palotaműhelyben készült, és formája szerint eredetileg női korona, talán I. Géza király görög feleségének, Szünadénének a házassági koronája lehetett, szerepel is rajta az uralkodó zománcképe szentekkel és a Mindenhatóval együtt. A latinkoronának is nevezett felső rész, melyet Krisztus és nyolc apostol képe díszít, eredetileg talán más célt szolgált, evangéliumos könyvnek vagy valamely ereklyének lehetett a borítója, és később alakították át koronává.
A két részt valószínűleg III. Béla uralkodása idején illesztették össze, ekkoriban válhatott koronázási ékszerré is, az első fennmaradt oklevél pedig, melyben az uralkodói fejdíszt Szent István koronájának nevezik, 1292-ben keletkezett. A korona tetején látható keresztet jóval később, a 16. században illesztették az ékszerhez, a helyén eredetileg egy másik kereszt vagy liliom volt, amit a történet szerint Jagelló Izabella királyné vetetett le, mielőtt a fejdíszt átadta volna Habsburg Ferdinánd megbízottjának, abban reménykedve, a teljes korona visszaszáll majd a kereszt tulajdonosára. Az új kereszt később, a 17. században egy baleset miatt, valószínűleg a rossz tárolás következtében ferdült el, mely hibát senkinek sem volt mersze kijavítani.
Hová lett az eredeti korona?
A koronázási jelvények közül a palást az egyetlen, amely valóban Szent István korából származik: eredetileg miseruhának készült, valószínűleg Regensburgban, és a 12. századtól használták a magyar királyok koronázásakor. A paláston István arcképe is látható, az uralkodó azonban nem a Szent Koronát viseli, hanem egy ékkövekkel díszített széles, abroncsszerű fejéket, amely pontosan olyan, mint az akkoriban használt királyi koronák, vagyis feltételezik, hogy ez lehetett az eredeti.
De vajon mi történt az első magyar királyi koronával? A történészek úgy vélik, az 1044-es ménfői csatában, melyben az Orseolo Pétert támogató III. Henrik császár komoly vereséget mért Aba Sámuelre, a fejék a német-római uralkodó zsákmányába került. Henrik – egy pápai levél tanúsága szerint – visszaküldte a koronát Rómába, az ugyanis csak független uralkodóknak járt, Orseolo Péter pedig a császár hűbéreseként került a trónra, ezt követően örökre nyoma veszett a történelmi ereklyének.
Ha tisztázni szeretnél egyéb történelmi tévhiteket, kövesd sorozatunkat, amelyben jól ismert, de nem feltétlenül igaz történeteknek járunk utána.
