3 diktátorfeleség, akik meghatározták a történelmet

Olvasási idő kb. 5 perc

A történelmet sokszor nemcsak a férfiak, hanem a mögöttük álló feleségek is befolyásolják. Mao Ce-Tung, Fernando Marcos és Nicolae Ceausescu mögött is állt egy-egy nő, akik ugyanolyan ravaszak, hatalomvágyóak és kegyetlenek voltak, mint zsarnok férjük.

Lüan Su-Meng, a szép és fiatal, de jelentéktelen színésznő 1936-ban ismerkedett meg Mao Ce-Tunggal. Nehéz körülmények között nevelkedett, és a színpadot tartotta az egyetlen kitörési lehetőségnek a nyomorúságból – no meg a házasságot. Amikor Jenanba utazott, hogy részt vegyen a földalatti kommunista mozgalomban, már a harmadik házasságán is túl volt, Mao pedig szintén házasságban élt. Hamarosan a kommunista vezér szeretője lett, majd teherbe esett, és megszülte kislányát, Nát, akivel sohasem sikerült igazán meghitt kapcsolatot kialakítania. Új nevet is kapott: Mao Csiang Csingnek, azaz Kéklő Folyónak szólította. 1948-ban, a kommunista hatalomátvétel után a házaspár a pekingi Tiltott Városba költözött, de Mao elhidegült a nőtől, aki magányosan tengette napjait a gyönyörű környezetben. A változás a hatvanas évek elején következett be: Mao kinevezte mellőzött feleségét szóvivőnek, aki hamarosan a kulturális ügyek irányítója lett, s bekerült a Központi, majd a Politikai Bizottságba is.

Csiang Csing nem felejtette el az évek során felhalmozódott sérelmeit: kegyetlenül bosszút állt mindazokon, akik annak idején szerinte hátráltatták az érvényesülésben. Kulcsszerepe volt a kínai kulturális forradalomban is, amelynek során üldözték az értelmiségieket és mindenkit, akit „osztályellenségnek” kiáltottak ki. A fanatizált vörösgárdisták könyvtárakat, múzeumokat, irattárakat dúltak fel, régi művészeti alkotásokat semmisítettek meg. A tíz évig tartó tisztogatás során több tízezermás becslések szerint egymillió ember vesztette életét. 

Csiang Csing, a színésznő 1935 körül
Fotó: Wikimedia Commons

Mao 1976 szeptemberében halt meg. Csiang Csing ekkor elérkezettnek látta az időt arra, hogy még inkább belevesse magát a politikába. Három társával (Vang Hung-ven, Jao Ven-jüan és Csang Csun-csiao) együtt, a „négyek bandájának” tagjaként kísérletet tett a vezető pozíciók megszerzésére, de számításukba hiba csúszott, és társaival együtt letartóztatták. A perre 1981-ben került sor, Csiang Csinget halálra ítélték, de az ítélet végrehajtását két évre felfüggesztették, majd életfogytiglanra mérsékelték. A nő 1984-től házi őrizetben élt, pulóvereket és babákat készített. Később gégerákot diagnosztizáltak nála, és kórházba szállították, ahol 1991-ben öngyilkosságot követett el. 

Imelda Marcos, az „acélpillangó”

Imelda Marcos, a Fülöp-szigeteki „acélpillangó” gazdag és befolyásos családba született 1929-ben. A család életkörülményei azonban röviddel a születése után romlani kezdtek – olyannyira, hogy válófélben lévő édesanyja hat gyerekével együtt a garázsba költözött. Imelda nyolcéves volt, amikor édesanyja meghalt, ezután apja feladta egyre kevésbé jövedelmező ügyvédi állását, és hat gyerekével együtt vidékre költözött. Imelda tanári végzettséget szerzett, de szépségét is bevetette a boldogulás érdekében: 24 évesen megnyert egy szépségversenyt, majd megismerkedett Ferdinand Marcossal, az ígéretes fiatal politikussal. (Állítólag olyannyira elvarázsolta az ifjú képviselőt, hogy az fél óra ismeretség után feleségül kérte.)

Imelda Marcos 1984-ben
Fotó: Wikimedia Commons

Lelkesen és fáradhatatlanul kampányolt férje mellett, akit 1965-ben az ország elnökének választottak. Imelda úgy érezhette, eljött az ő ideje: first ladyként beutazta a világot, hihetetlen mennyiségben vásárolt mindenféle luxuscikket, pazar lakomákat rendezett, és elképesztő ruhakölteményekben jelent meg a nyilvánosság előtt.

Repülővel hozatott fehér homokot Ausztráliából az elnöki nyaralóba, egyszer pedig kétezer dollárért vásárolt rágógumit San Franciscóban.

Mindeközben az ország egyre inkább nyomorba süllyedt, a filippínók a létminimum alatt tengődtek. A kleptokrata házaspár kegyetlenül elhallgattatta a rendszert kritizálni merészelőket: ezreket börtönöztek be és kínozták meg. Végül arra vetemedtek, hogy a férj legfőbb politikai ellenlábasát is meggyilkolják, ami végül oda vezetett, hogy a filippínók fellázadtak és elkergették országukból a házaspárt.

Egy a több ezer cipő közül, amelyeket Imelda birtokolt

Menekülésük után 3000 pár méregdrága designercipőt, több liter parfümöt, féldrágakövekből faragott miniatűr fákat, többdoboznyi arany és gyöngyös türkiz nyakláncot hagytak maguk után, de előkerültek eltűntnek hitt impresszionista festmények is. A házaspár 350 millió dollár értékben birtokolt ingatlanokat New Yorkban, svájci bankszámlájukon közel 700 millió dollárnyi vagyon halmozódott fel, amit a bíróság elkobzásra ítélt – ekkor még kiderült, hogy rubin- és gyémánttiarát is tartottak Svájcban, körülbelül 8 millió dollár értékben. Imelda Marcos 1991-ben, férje halála után visszatért a Fülöp-szigetekre. Felelősségre soha nem vonták, bár mérhetetlen vagyonából az áldozatok hozzátartozóinak megítélték a kártérítést. Sőt, ismét politikai pályára lépett: 1992-ben sikertelenül indult az elnökválasztáson, 1995 és 1998 között, illetve 2010 és 2019 között a Fülöp-szigeteki képviselőház tagja volt.

Elena Ceausescu, a román nép gyűlölt anyja

Elena Ceausescut sem szépnek, sem okosnak nem lehetett mondani, de tevékenyen kivette részét a román diktatúrában, az elnyomásban és az ország kisemmizésében, miközben elképesztő vagyont halmozott fel. A Lenuta Petrescu néven 1916-ban született nő átlagosan szegény parasztcsaládból származott. 14 éves koráig mindössze négy osztályt végzett el, azt is nehézkesen: egyik évben mindenből megbuktatták, kivéve a testnevelést és a kézimunkát. 14 évesen, bátyját követve Bukarestbe költözött, ahol munkát vállalt: laboránsként, majd szövőnőként dolgozott, és egyre jobban kezdte érdekelni a politika. 1937-ben csatlakozott a kommunisták földalatti mozgalmához, és egy gyűlésen megismerte az akkor még névtelen pártaktivistát, Nicolae Ceausescut. A férfit többször elítélték és börtönbe csukták – ő maga azt állította, hogy illegális politikai tevékenysége miatt, de valószínűleg inkább köztörvényes bűnökért került hűvösre. Ez idő alatt Lenuta állítólag prostituáltként tartotta el magát. 

Elena Ceausescu Zoia lányával, 1978-ban

1947-ban házasodtak össze, ekkor változtatta nevét Lenutáról Elenára. A kommunista párt hatalomátvétele után Ceausescu egyre magasabbra jutott a ranglétrán, majdnem írástudatlan Elenát rövid ideig titkárnőként foglalkoztatta a Külügyminisztérium, ahonnan azonban szakmai alkalmatlansága miatt elbocsátották. Elena tudományos karrierről álmodott: férje fokozódó befolyását és hatalmát felhasználva, zsarolással és korrupcióval megszerezte diplomáját a vegyészmérnöki karon, majd 1957-ben tudományos állást kapott a Vegyipari Kutatóintézetben. 1964-ben beiratkozott a doktori képzésre is. Férjét 1965-ben választották meg pártfőtitkárnak, és a befolyásos asszony egyre-másra aratta tudományos „sikereit”: akadémikus lett, összesen

17 doktorátust szerez élete folyamán, miközben a szén-dioxidot „codoi”-nak (azaz „cokettőnek”) mondta „tudományos” előadásaiban.

A román tudósok nem kis felháborodására mai napig tudományos közlemények hivatkoznak Elena Ceausescu plagizált dolgozataira.

Elena a politikában is egyre inkább szerepet vállalt, példaképe Csiang Csing volt. Beválasztották az RKP Politikai Bizottságába, majd rábízták a káderügyek felügyeletét, illetve a párt- és államapparátus kinevezését. Férjével együtt korlátlan hatalommal bírt, sőt, Elena irányította a titokzatos 2. számú Titkárságot, amely sokszor felülbírálta Nicolae Ceausescu döntéseit. Paranoid alkat volt, állandóan összeesküvéstől, merénylettől tartott. Senkiben, még a saját gyerekeiben sem bízott meg, a titkosszolgálattal figyeltette meg őket. Elena nem tagadta meg magától a jólétet, a luxust, a drága vagyontárgyakat sem, bár kifinomult eleganciára soha nem sikerült szert tennie. Önmagát a román nemzet anyjának tekintette. Amikor 1989-ben férjével együtt forradalmi bíróság elé állították, az őt megkötöző katonákat úgy próbálta meg jobb belátásra bírni, hogy megkérdezte tőlük: „Gyerekek, hát nem az anyátok vagyok?” Nem tudta meggyőzni őket, férjével együtt kivégezték.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kiderült, miért haltak ki a neandervölgyiek: erre korábban senki nem gondolt

A legújabb kutatások szerint a neandervölgyiek negyvenezer évvel ezelőtti kihalását Eurázsiában nem az alacsony intelligenciájuk, hanem a társadalmi elszigeteltségük okozta. A Quaternary Science Reviews szaklapban megjelent modellezés alapján a faj végzetét az okozta, hogy képtelen volt a túléléshez elengedhetetlen szövetségek kiépítésére.

Testem

Sokan kerülik markáns íze miatt – pedig ez a zöldség a vérnyomásodra is hatással lehet

Vannak ételek, amik megosztják az embereket: a zeller pontosan ilyen. Markáns, földes íze miatt sokan csak a húsleves kötelező (majd tányér szélére tolt) tartozékaként tekintenek rá, pedig a tudomány szerint a kamránk egyik leginkább alul értékelt zöldségéről van szó. Kiderült ugyanis, hogy olyan bioaktív vegyületeket tartalmaz, amelyek közvetlenül segíthetik a szívünk és az érrendszerünk védelmét.

Offline

Marie-Antoinette kedvenc festőnője a guillotine elől menekült: 12 évet töltött száműzetésben

Míg a legtöbb 18. századi nőnek az ecset helyett a hímzőtű jutott, Élisabeth Louise Vigée Le Brun Európa legkeresettebb portréfestőjévé vált. Sikerének titka a báj és a természetesség volt, ám éppen az az asszony juttatta majdnem vérpadra, akinek a karrierjét köszönhette: Marie-Antoinette. Egy kalandos életút krónikája, amely a versailles-i tükörtermektől az orosz cári udvarig vezetett.

Világom

Titokban építették a nácik ezt a bunkert: még a helyieket is kitiltották a Villa Winterből

A Kanári-szigetek egyik legelhagyatottabb vidékén, Fuerteventura déli részén, a vad és kopár Jandía-félsziget széltépte hegyei közt, mindentől elszigetelten áll egy különös épület. A Villa Winter és Casa Winter néven egyaránt ismert épület évtizedek óta legendák, összeesküvés-elméletek és történelmi rejtélyek övezik: egyesek úgy vélik, hogy csupán egy különc, német mérnök egykori nyaralója, mások szerint viszont a második világháború alatt titkos náci bázisként szolgált. De vajon mi lehet a valóság?

Offline

Ilyen volt Jókai kertje a Svábhegyen: mesebeli búvóhelyet teremtett

Jókai Mór a Svábhegyen 1853-ban vásárolt meg egy elhagyatott telket, amelyből az évek során szívós munkával valódi tündérkertet teremtett. Az író nemcsak a rózsákat metszette és a szőlőt gondozta nagy türelemmel, de különleges növényeket is termesztett, valamint tekintélyes állatseregletet tartott.