Három napon keresztül halálos kígyókkal összezárva – hihetetlen Guinness-rekord

Olvasási idő kb. 3 perc

72 órát töltött mérges kígyókkal összezárva egy indiai férfi, hogy bebizonyítsa, a csúszómászók csak akkor támadnak emberre, ha provokálják őket – Neelimkumar Khaire nem csupán sértetlenül került ki a vakmerő kísérletből, tettével Guinness-rekordot döntött, mely több mint negyven éve tartotta magát.

Khaire – aki napjainkban hazája egyik legnagyobb kígyószaktekintélyének számít – az 1970-es években ismerkedett meg közelebbről kedvenc jószágaival, amikor egy Bombay környéki ötcsillagos szállodában dolgozott: az üdülőhely nemcsak az emberek, de a mérges kígyók körében is nagy népszerűségnek örvendett, ezért a személyzet állandó feladatai közé tartozott a kéretlen vendégek elfogása és likvidálása. Míg kollégáinak nem okozott gondot elpusztítani a csúszómászókat, Khaire megsajnálta a szépséges teremtményeket, és irtásuk helyett inkább befogta, majd szabadon engedte őket a közeli dzsungelben, idővel pedig gondozásukat, tanulmányozásukat tűzte ki életcéljául.

A mérges kígyókról akarta oktatni az embereket

Egy alkalommal hősünk a bombayi Haffkine Kutatóközpontba szállított egy elfogott kígyót, mire az ottani személyzet döbbenten közölte vele, az állat túl veszélyes ahhoz, hogy csak ilyen egyszerűen magával cipelje valaki – Khaire saját bevallása szerint ekkor határozta el, hogy edukálni fogja az embereket, megcáfolva a kígyókkal kapcsolatos tévhitet, miszerint az állatok bárkit, bármilyen előzetes provokáció nélkül megharapnak. Amikor értesült róla, hogy egy dél-afrikai férfi, Peter Snyemaris megdöntötte a mérges kígyókkal összezárva töltött leghosszabb idő világcsúcsát – 50 órán keresztül élvezte 18 halálos és 6 közepesen veszélyes kígyó társaságát –, úgy döntött, rálicitál a rekorderre.

Hősünk úgy gondolta, egy Guinness-rekord egyrészt kellő publicitást adhatna ügyének, és nagyban segítené felvilágosító munkáját, másrészt a nemzeti büszkeség is motiválta: Indiát a kígyók hazájaként ismerik szerte a nagyvilágban, úgy illene tehát, ha ezt a veszélyes világcsúcsot is saját országa birtokolná. A hatóságok ostobaságnak tartották a 28 éves Khaire tervét, a fiatalember azonban eltántoríthatatlan maradt: szülővárosa és lakhelye, Pune orvosi egyetemének sportpályáján állíttatott fel egy üvegkalitkát, melybe saját magán kívül 72 halálos mérgű hüllőt – 27 monoklis kobrát, 24 Russell-viperát, 9 pápaszemes kobrát, 8 gyűrűszalagos kraitot és 4 közönséges kígyót – záratott be három napon és három éjszakán keresztül, 1980. január 20–23. között.

Nem élt a felkínált szünetekkel, így döntött Guinness-rekordot

A Guinness-bizottság döntése szerint a világrekord akkor is érvényes lett volna, ha a férfi naponta félórát a ketrecből kilépve a szabadban tölt, Khaire azonban ragaszkodott hozzá, hogy a vállalt 72 óra minden másodpercét az üvegkalitkában töltse – a közönség ámulatára a megszabott idő leteltével teljesen sértetlenül távozott önként vállalt fogságából, bizonyítva álláspontját, és jócskán megdöntve johannesburgi „kollégája” rekordját. A kígyók némelyike ugyan rámászott Khaire testére, amikor izgalomba jött, ő azonban egyszer sem veszítette el lélekjelenlétét és hidegvérét: egyszerűen megfogta, és leszedte magáról az állatot.

A vakmerő világcsúcsdöntés meghozta a várt hírnevet Khaire számára, aki így végleg otthagyhatta szállodai állását, és valóra válthatta régi tervét, egy saját kígyófarm létrehozását: a ma is működő intézmény célja a veszélyeztetett kígyófajok szaporítása és védelme, illetve a nagyközönség – különösen a fiatalabb generációk – oktatása, megismertetése a hüllők világával, természetével. Saját számítása szerint Khaire élete során legalább 25 ezer csúszómászót fogott el, és 6000 alkalommal szenvedett kígyóharapást – ugyan ez a legtöbb ember számára soknak tűnhet, ő úgy véli, csupán a szakmájával járó apró kellemetlenségről van szó.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.