Szófejtő: Ki volt Deákné, és miért emlegetjük a vásznát?

Olvasási idő kb. 2 perc

Ő se jobb a Deákné vásznánál – mondjuk arra az emberre, aki szerintünk semmivel sem jobb az átlagnál, hiába próbál jónak, tökéletesnek látszani, hamar kiderül, hogy nem az. De vajon ki lehetett Deákné, és miért pont vele példálózunk?

A régi magyar szólásmondás több hasonló társával együtt – Most légy okos, Domokos; Él, mint Marci Hevesen; Okos, mint a tordai kos; s a többi – valószínűleg megfigyelés alapján keletkezett, egy valóban megtörtént vagy kitalált, de konkrét eseményre utal. Ezek a helyi történetek, anekdoták idővel elfelejtődnek, a szólás vagy adoma azonban idővel bekerül az országos köznyelvbe és akár évszázadokkal is túléli a forrását.

Nem meglepő, hogy a Deákné vásznát illető szólásmondás eredete is homályba vész, máig nem sikerült kielégítő magyarázatot adni rá, hogyan keletkezhetett. O. Nagy Gábor két lehetséges verziót említ: Pálóczi Horváth Ádám (1760–1820) költő, hagyománygyűjtő szerint a szólás abból ered, hogy egyszer „a Deákné vászna a padrul leesett és mindjárt szösszé vált”. Ezzel szemben Erdélyi János (1814–1868) költő, esztéta úgy tudta, a „deákné vagy falusi mesterné (mai szóval: tanítónő) a férjét nevezte vásznának, kit, mint ezt, meg is sulykolt korhelysége miatt”.

A szólás már a 16. században elterjedt, így bármelyik adoma is legyen az igaz, nagyon régi, és „hőse” – ha egyáltalán létező személy volt – az 1500-as évek közepe előtt élhetett. Kétségtelen, hogy a századok során száz és száz olyan eset adódott, melyből szólásunk keletkezett, a köznép mégis valamilyen ismeretlen okból ezt a hasonlatot tartotta annyira jellemzőnek, találónak, kifejezőnek, hogy megőrizte az utókor számára.

Ha érdekel egy-egy szó, kifejezés vagy szólás eredete, olvasd el sorozatunk előző részeit is!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Városi legendát terjesztett a Szomszédok Taki bácsija: sokan ma is elhiszik

Számos úgynevezett városi legenda fűződik a budapesti épületekhez, szobrokhoz, ezek között talán a legismertebb az, hogy vajon kit mintázott egykor igazából Kisfaludy Stróbl Zsigmond Gellért-hegyen álló, ikonikus alakja. A Szabadság-szobor feltételezett modelljének neve több filmben is elhangzik, köztük a Szomszédokban.

Offline

Villámkvíz: felismered a híres olasz városokat egyetlen képről?

Az olasz csizma legendásan szép és nyüzsgő városai az európai kultúra alapjainak hordozói évezredek óta. Az egyedi építészet, az ókor lenyomata és a vibráló színek felejthetetlenné teszik az itáliai városkákat, legyen szó akár egy tengerparti kisvárosról vagy az olasz fővárosról.

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.