A világ legkisebb baglya az egyik legnagyobb túlélő

Olvasási idő kb. 2 perc

12,5–14,5 centiméteres hosszával és átlagosan 40 grammos súlyával a tündérbaglyocska alig éri el egy golflabda méretét, mégis remekül boldogul, akár a táplálékszerzésről, akár a nagyobb ragadozók elleni védekezésről van szó.

Az Arizona déli részén található Sonora sivatagban élő, 12 méteres magasságot is elérő saguarók, más néven kandeláberkaktuszok többszintes lakóépületként szolgálnak a világ legkisebb baglyai számára, melyek ezen a vidéken a kaktuszhúsból kifaragott, elhagyott harkályfészkekben élnek. Választásuk nagyon is tudatos: itt viszonylagos biztonságban vannak a ragadozók elől, és az extrém hőmérsékletektől sem kell tartaniuk. De nem ez az egyetlen szokásuk, ami páratlan túlélővé teszi őket.

Kicsi a bagoly, de erős

Az aprócska baglyoknak mindenük megvan ahhoz, hogy életben maradjanak a sivatagra jellemző zord körülmények között. Szürkés-barnás tollazatuk segítségével könnyedén beleolvadhatnak környezetükbe, hosszú lábaik pedig nagy hasznukra válnak a zsákmányszerzésnél. A Howstuffworks szerint a tündérbaglyocskák szürkületkor és éjszaka indulnak vadászni. Prédáik – köztük rovarok, százlábúak, pókok, egerek és gyíkok – általában semmit nem vesznek észre közeledtükből, csak akkor, amikor már túl késő, mivel némán repülve, szinte teljesen hangtalanul csapnak le rájuk. Étlapjukon olykor skorpiók is szerepelnek, melyeket a fullánkok eltávolításával fogyasztanak el. Mivel zsákmányaikból elegendő folyadékhoz jutnak, a túléléshez még csak vízre sincs szükségük, az élelem egy részét pedig a szűkösebb időkre gondolva elraktározzák.

Ez a tündérbaglyocska egy telefonpóznába fészkelte be magát
Fotó: hstiver / Getty Images Hungary

Ezért is olyan kivételes túlélők

Ha valamilyen nagyobb ragadozó, például egy amerikai uhu megtámadná őket, a tündérbaglyocskák először inkább menekülni próbálnak, mint hogy szembeszálljanak vele. Ilyenkor hangos riasztó hangokkal hívják fel egymás figyelmét a veszélyre, majd ha nincs más megoldás, többen összefogva zuhanórepülésben indulnak ellene. Amennyiben a nagyobb bagoly továbbra sem tágít, erre is megvan a stratégiájuk: egyszerűen halottnak tettetik magukat.

Közösen gondozzák a fiókákat

A párzási időszak kezdetén a hím az, aki tábort ver egy többméteres magasságban lévő, fészekrakásra szánt üregben, ami a kaktuszok mellett fákon is lehet, majd hangos énekbe kezd, hogy megvédje a területet, illetve magához csalogassa a nőstényt. Ha minden jól megy, a tojó a párzást követően 1–4 tojást rak, melyek jellemzően 3 hét után kelnek ki. Ezután a hím látja el őket élelemmel, majd néhány hét elteltével a nőstény is csatlakozik hozzá, hogy közös erővel elégítsék ki a fiókák növekvő étvágyát. Mire a kis baglyok távoznak a fészekből, az éjszakák is hidegebbé válnak, ami megnehezíti a táplálékhoz jutást, ezért a madarak Mexikóba vagy Közép-Amerikába repülnek, hogy ott vészeljék át a telet.

Ha érdekelnek a természet csodái, olvasd el előző cikkünket is!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.