Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Mi köze a Habsburg adópolitikának, Raoul Wallenbergnek, az angoloknak és egy játék macinak a pesti belváros rövid sétálóutcájához?
A Harmincad utca a pesti belváros, az V. kerület jellegzetes, 70 méter hosszú, hat házból álló sétálóutcája, amely az Erzsébet tér és a Vörösmarty tér között húzódik. Az utca évtizedeken keresztül adott otthont a budapesti brit nagykövetségnek, ma pedig az egyik legnépszerűbb angol komikushoz köthető szobrocskára lelhetnek itt a szemfüles járókelők. De mi köze az utcának a harmincas számhoz?
A Belváros és a Lipótváros határán fekvő területen az egykori pesti városfal lebontása után, a 18. században kezdődött földszintes házak építése, majd a kiegyezést követően, a nagy városfejlesztési láz idején jöttek létre a ma is itt álló, szecessziós stílusú bér- és bankpaloták. Az utca már a 17. században elnyerte a Zoll Gasse, vagyis Vám köz elnevezést, mai nevét pedig az 1700–1800-as években itt állt hivatalról kapta, amely a harmincadvám adminisztrációját intézte.
A harmincadvám a középkorból származó adóforma, amelyet Károly Róbert vetett ki az országon áthaladó árukra, majd Zsigmond király módosításával nyerte el közismert formáját: a mai szemmel primitívnek számító vámtörvény szerint minden, az országba behozott vagy kivitt áru harmincadrésze az uralkodó kincstárát gyarapította. Később a külkereskedelmi értékvám az országon belül szedett határvámmá alakult át, de nevét továbbra is megőrizte.
A 18. században az ország felett uralkodó Habsburgok szerették volna növelni a bevételeiket, a magyar rendek azonban a nemesség megadóztatásának semmilyen formáját nem voltak hajlandók elfogadni, ezért a bécsi központi kormányzat végül a vámdíjakat emelte fel: a magyar mezőgazdasági terményekre hatalmas kiviteli vámokat pakoltak, ami külföldön versenyképtelenné tette őket. Ezt a nagy múltú, de kegyetlen vámot szedte a mai Gerbeaud cukrászda (Vörösmarty tér 7–8.) helyén állt Harmincad Hivatal.
A Harmincad utca jellegzetes épületei közé a tartozik a 2. szám alatt található, műemlékvédelem alatt álló Röszler–Muráti ház, amely ma a Bank of China budapesti székhelye, illetve a 6. szám alatt lévő, eredetileg a Hazai Bank számára épült szecessziós palota, amelynek pincéjében 1944 végén a svéd nagykövetség Raoul Wallenberg vezetésével zsidómentő tevékenységét végezte. Az épületben – amelyet a háború végén a szovjet hadsereg szétrabolt – 1947-től egészen 2017-ig az Egyesült Királyság budapesti nagykövetsége működött.
Az egykori nagykövetség kapuja mellett egy brit ikon, Mr. Bean hűséges játék mackójának bronz miniszobra áll: a 2020 őszén elhelyezett alkotás az ungvári származású gerillaszobrász, Kolodko Mihály munkája, aki az elmúlt években számos hasonló, apró műremekkel örvendeztette meg a főváros lakóit.
Érdekel az utcanevek története? Kísérd figyelemmel Térfigyelő sorozatunkat, amelynek előző részében az Aranykéz utcáról nyomoztuk ki, hogy miért hívják így.
