„Talán a csíkok álcázzák az állatokat, amikor elszórtan álló fák között vannak az árnyékban? Vagy a mintázat megtéveszti a ragadozókat, és nem látják jól, hol végződik az egyik zebra, és hol kezdődik a másik? Esetleg hűtő hatása lenne a csíkoknak: a fekete szakaszok felett a levegő gyorsabban felmelegszik, mint a fehérek felett, és így kis légörvények jönnek létre? Vagy ugyanaz a szerepük, mint egy névjegykártyának, vagyis hogy tudják a zebrák, hogy ki kicsoda?” – elmélkedik Anne Sverdrup-Thygeson norvég entomológus Terra Insecta című könyvében. Az évek során kreatív elméletek tucatjai láttak napvilágot, és a vita még mindig nincs lezárva, de a legújabb kutatások cáfolják valamennyi magyarázatot.
Igen, az entomológia rovartant jelent és az említett könyv a rovarokról szól, nem pedig a páratlanujjú patásokról, egy újabban született teória szerint azonban a zebracsíkok funkciója az állatvilág legnépesebb osztályához, a rovarokhoz köthető: a csíkok ugyanis elriasztják a rovarokat.
Sok, fertőzést hordozó rovar lakja a zebrák élőhelyét, köztük cecelegyek és más vérszívók, melyek betegségeket visznek át a nagyemlősökre. Aki azonban csíkos, ezt könnyebben megússza, hiszen a csíkok megzavarják a rovarok vizuális tájékozódását, különösen, ha a zebrák mozognak.
„A csíkok optikai illúziót keltenek, a rovarok valahogy úgy érzékelik őket, ahogyan az ember egy küllős kerék vagy propeller forgását, vagyis pont az ellenkező irányban, mint ahogyan valójában forog. Az új elmélet tehát az, hogy az evolúció előnyben részesítette a zebrák csíkjait, mert azok segítettek távol tartani a rovarokat, következésképpen javították az életben maradás esélyét” – írja Sverdrup-Thygeson.
És azon elgondolkodtál már, hogy milyen színű a zebra a csíkok alatt? Merthogy a bőre nem csíkos. A zebra fekete alapon fehér csíkos, és nem fordítva, ezt pedig onnan lehet tudni, hogy az állat bokájánál, orrán, sörényén és farkán fekete az alapszín.
A természet csodái
Új sorozatunkban az élővilág működésének egy-egy érdekes mozzanatáról, közkedvelt vagy éppen kevésbé ismert szereplőjéről, különleges és ritka természeti jelenségekről olvashatsz. Tudtad például, hogy az elefántok nemek és nyelvek szerint osztályozzák az embereket, vagy hogy a rénszarvasok szeme télen kék színűvé változik? És azt, hogy a koalák ujjlenyomata annyira hasonlít az emberére, hogy akár egy nyomozást is tévútra vihet? Az ámulatba ejtésen túl azonban a természet világának végességére és sebezhetőségére is szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét: arra, hogy az egyetlen kiút a magunk által előidézett válságból az, ha helyreállítjuk bolygónk vészesen lecsökkent biodiverzitását.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
