Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Míg az államférfiak sírját általában nagy becsben tartjuk, vannak olyan legendás uralkodók és világhódítók – mégpedig a legnagyobbak közül valók –, akikről csak sejtjük, hogy hol nyugszanak. Hogy ez azért van-e, mert ők akarták így, vagy így hozta az élet, az kiderül cikkünkből.
Számos király, államférfi és hadvezér, művész, sőt popkulturális sztár sírja vonzza turisták tömkelegét világszerte, de léteznek olyan történelmi alakok, akik nagyságuk dacára haláluk után egyszerűen eltűntek. Máig nem tudjuk, hol nyugszik például Nagy Sándor, Attila vagy Dzsingisz Kán – a Discover cikkében összeszedte, kik a leghíresebb „hiányzó holtak”.
Boudica, a kelták királynője
A Kr. u. 1. században élt Boudica (más írásmóddal Boudicca) a Délkelet-Britanniában élő brit kelta törzs, az incenusok királynője volt, akinek vezetésével a kelták nagyszabású felkelést robbantottak ki a területet megszálló római haderők ellen. Férje, Prastugatus király halála után a rómaiak átvették az uralmat az incén területek felett, az özvegy Boudica királynőt megkorbácsoltatták, lányait pedig brutálisan megerőszakolták. A sérelmet megtorlandó a királynő egyesítette az incenusokat és a szomszédos trinovant törzset, akikkel elfoglalt két római települést, és majdnem sikerült kiűzniük az ellenséget a brit szigetekről. A szerencse azonban végül a rómaiaknak kedvezett, akik Kr. u. 61-ben legyőzték Boudica seregeit. Tacitus elbeszélése szerint a harcias királynő inkább önkezével, méreggel vetett véget életének, mintsem fogságba kerüljön, egy másik történetíró, Cassius Dio szerint viszont a csatában szerzett sérüléseibe halt bele.
Akárhogy is legyen, Boudica holttestét nyomtalanul elnyelte a történelem. Egyes – igen vad – legendák szerint a királynő földi maradványai a londoni King’s Cross pályaudvar alatt vannak eltemetve, sokkal nagyobb az esélye azonban, hogy valahol a mai Shropshire megye területén, a római győzelem színhelyén hevernek a földben. Egyedül egy költséges ásatás és DNS-vizsgálat tudná kideríteni, tényleg itt nyugszik-e a szüfrazsettek számára később történelmi ikonként szolgáló kelta amazon.
Nagy Sándor, a hódító
A legendás makedón uralkodó alig egy évtized alatt mindent elért, amiről halandó ember álmodhatott: térdre kényszerítette a Perzsa Birodalmat és uralma alá hajtotta az akkor (a Kr. e. 4. században) ismert világ legnagyobb részét Görögországtól Indiáig – összesen több mint 70 általa alapított város őrzi nevét. Kr. e. 323-ban azonban Alexandrosz rejtélyes körülmények között, mindössze harminckét évesen elhunyt – halálát valószínűleg valamilyen betegség (tífusz, malária, esetleg himlő) okozta, de a mérgezés sem zárható ki. Az uralkodót eredetileg Memphiszben temették el, később holttestét Alexandriába szállították, ahol istennek kijáró pompázatos sírboltot kapott, melyhez évszázadokon át tömegek zarándokoltak.
Hatszáz évvel később, a Kr. u. 4. században azonban a természet erői hatalmasabbnak bizonyultak Sándornál – szökőár, majd földrengések és áradások sorozata pusztította el Alexandria jelentős részét, mellyel együtt a néhai uralkodó sírja is a tenger fenekére került. A várost később újjáépítették, de a régi romok nem kerültek elő a hullámsírból. Az azóta eltelt századok során régészek többször próbálkoztak megtalálni Alexandrosz egykori síremlékét, de eddig senki sem járt sikerrel.
Kleopátra, Egyiptom utolsó királynője
A szépségéről híres VII. Kleopátra Julius Caesar halála után szerelmével, Marcus Antoniusszal összefogva próbálta megakadályozni, hogy Octavianus (vagyis a későbbi Augustus császár) meghódítsa Egyiptomot. Igyekezetük nem járt sikerrel, Octavianus betört Egyiptomba, Antonius pedig öngyilkosságot követett el. Kleopátra, mikor értesült szerelme haláláról, szintén önkezével vetett véget életének (mások úgy gondolják, kevésbé romantikus indokból, azért végzett magával, hogy elkerülje a megszégyenülést és az esetleges rabszolgasorsot). Cassius Dio szerint Octavianus tisztelettel bánt a legyőzöttekkel, Kleopátrát szerelmével közös sírba temettette – azt azonban senki sem tudja, pontosan hol is található ez a sír.
A legvalószínűbb válasz Alexandria, ebben az esetben azonban, a már említett cunami következtében Kleopátra és Antonius nyugvóhelye örökre a tengeré lett. Régészek egy csoportja úgy véli, Egyiptom utolsó királynője az Alexandriától ötven kilométerre fekvő Taposiris Magna városában lett eltemetve, de ezt semmilyen konkrét bizonyíték nem támasztja alá. Mindössze a város romjai között talált, Kleopátra arcképével ellátott pénzérmék utalnak valamiféle kapcsolatra, de ez mindössze annyit bizonyít, hogy a királynő uralkodásának idején aktív élet folyt a településen.
Attila, a hunok királya
Az Isten ostoraként emlegetett legendás hun vezér az 5. század egyik legjelentősebb birodalmát uralta, és rettegésben tartotta a Római Birodalmat. Híresen vad természete ellenére mégsem csatában, hanem saját ágyában érte a halál a mai Magyarország területén. A krónikák tanúsága szerint a baktriai király lányát vitték a hun királyhoz szeretőül, Attilának pedig annyira megtetszett a lány, hogy a közös mulatozás közben jóval többet ivott a kelleténél. A feljegyzések szerint „miután a lánnyal véghezvitte a közösülést, Attila orrából megeredt a vér, és mivel a hátán fekve aludt, a vér a szájából a torkába folyt, ott megalvadt s elakasztotta lélegzetét: ez Attilát megölte”.
Úgy tudjuk, a hun királyt hármas koporsóban temették el, egyet aranyból, egyet ezüstből, egyet pedig vasból készítettek. Végső nyughelye állítólag hatalmas víztömeg alatt fekszik, a holttestet ugyanis egy elterelt folyó medrébe helyezték, majd a temetés után visszaterelték a folyót. A temetésen jelen levő minden szemtanút lenyilaztak, hogy még véletlenül se derülhessen ki, hol nyugszik a néhai legendás király. Így mindössze annyi gyanítható, hogy hazánkban kell keresni Attila sírját, de hogy pontosan hol – talán örökre rejtély marad.
Dzsingisz kán, a mongolok fejedelme
Attilához hasonlóan a mongol törzseket egyesítő Dzsingisz kán is félelmetes uralkodónak és zseniális hadvezérnek számított, aki jelentős birodalmat szerzett magának a Csendes-óceántól a Kaszpi-tengerig. A sztyeppék ura 1227-ben, egy kínai hadjárat során vesztette életét, miután vadászat közben leesett a lóról. Dzsingisz kán végakaratában kikötötte, hogy jeltelen sírba temessék, fiai pedig tiszteletben tartották kérését: holttestét hazaszállították Mongóliába, és a legenda szerint egy feneketlen árokban temették el, melyet azután betemettek, a földet pedig tízezer lóval tapostatták egyenesre, nehogy bárki nyomát lelje a különös nyughelynek. Más teóriák szerint az uralkodókat azért temették titkos helyre, hogy így óvják meg nyugalmukat a fosztogatóktól és sírrablóktól.
Nem meglepő tehát, hogy azóta sem tudja senki, pontosan hol nyugszik a mongol világhódító. A legvalószínűbb, hogy Északkelet-Mongóliában, a Hentij-hegység vidékén, a kán születési helyén található a titkos sír is. Kutatók számtalan módszerrel, köztük modern műholdas technológiával próbálták és próbálják megtalálni Dzsingisz Kán nyughelyét, igyekezetüket azonban a mongol hatóságok nem mindig díjazzák – az országban ugyanis a legtöbben úgy vélik, a legendás uralkodó utolsó kívánságát továbbra is tiszteletben kell tartani.
