17 éves magyar lány oktatta a mezőnyt a műkorcsolya-vb-n

1907. január 26-án született a magyar sporttörténelem első világbajnoki aranyérme, amikor Kronberger Lily műkorcsolyázó a dobogó legfelső helyére állhatott a sziléziai Topauban (a mai Csehország területén) megrendezett versenyen.

A női műkorcsolyázás úttörője, Kronberger Erzsébet Lívia 1890. november 12-én született Budapesten, polgári zsidó családban, fakereskedő apa gyermekeként. Lily egészen kiskorától kezdve korcsolyázott, hétévesen már az elismert edző, Victor Seibert tanítványa volt. Tizenkét éves korában kezdett versenyezni, kezdetben férfiak ellen, ugyanis ekkoriban még ritka dolognak számított a női műkorcsolya. Háromszor nyert férfiaknak kiírt országos bajnokságon (1908, 1909, 1910). 1906-ban Davosban indult először világbajnokságon, melyen bronzérmet szerzett. A következő évben, Bécsben, szintén a harmadik helyezésig jutott, az 1908-as világbajnokságon azonban megszerezte az aranyérmet, és ezzel, a magyar sport első világbajnokaként, örökre beírta nevét a sporttörténelembe.

Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?

Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.

Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.

A következő három világbajnokságon (Budapest – 1909, Berlin – 1910, Bécs – 1911) sikeresen megőrizte bajnoki címét. Az első alkalommal, szülővárosában, egyedüli női versenyzőként iskolázta le a férfiakból álló mezőnyt. 1908-ban eséllyel indult volna a londoni olimpián – így ő lehetett volna az első magyar olimpiai bajnok –, azonban a nem megfelelő háttér miatt nem tudott felkészülni a világversenyre. Negyedik világbajnoki címének megszerzése után, 21 évesen házasságot kötött Szent-Györgyi Imre törvényszéki bíróval, a Budapest Korcsolyázó Egylet elnökével, és úgy döntött, visszavonul a sporttól, és a családjának szenteli idejét. Öt évvel később mégis visszatért a korcsolyapályára, ekkor azonban már nem tudott olyan sikereket elérni, mint korábban.

Kronberger Lily teljes sportfelszerelésben
Kronberger Lily teljes sportfelszerelésbenFotó: Wikimedia Commons

Kronberger Lily nevéhez köthető a műkorcsolya egyik fontos újítása, mely máig meghatározó eleme a sportágnak. Utolsó, bécsi világbajnoki futamán Kodály Zoltán tanácsára úgy döntött, zenei kíséretre adja elő korcsolyaszámát, ami még jobban kihangsúlyozza mozdulatainak eleganciáját, ritmusát. A korabeli sajtónak nem tetszett, hogy Lily sikerei túlszárnyalják a férfiakéit, ezért eredményeit azzal próbálták magyarázni, hogy nincsenek igazi vetélytársai. Az utókortól már nagyobb megbecsülést kapott: 1983-ban beválasztották a zsidó sporthírességek csarnokába (International Jewish Sports Hall of Fame), 1997-ben pedig a világ legjobb műkorcsolyázóit felvonultató The World Figure Skating Hall of Fame is felvette a névsorába. Kronberger Lily 1974-ben hunyt el Budapesten.

Érdekelnek más Kultbait-cikkeink is? Az előzőt itt olvashatod el:

Mustra