Magyarországon a rendőri állomány 23 százaléka nő, de például az Egyesült Államokban ez az arány mindössze 13 százalék, annak ellenére, hogy bizonyítottan kevesebb az erőszak, ha női rendőrök járnak el egy ügyben.
Ivonne Roman TED-előadásán több mint két évtizedes rendőrtiszti és -parancsnoki tapasztalatait osztja meg arról, hogy miért van ilyen kevés nő a rendőrök között, mivel lehetne elérni, hogy többen legyenek, és mindez miért lenne jó a társadalom számára.
Hahó, nem vagyunk egyformák!
Ivonne Roman munkája közben felismerte, hogy már a rendőri képzés alatt sokkal nagyobb a lemorzsolódás a nők esetében, mint a férfiaknál. Ennek oka meglepően egyszerű: a fizikai erőnlétet igénylő felmérésekben a nők sokkal rosszabb eredményeket érnek el, mint férfi társaik, de nem azért, mert nem elég erősek, hanem mert eltérő a testfelépítésük. És bár a legtöbb ember fejében az a kép él, hogy a rendőri munka férfiaknak való, a tudomány más véleményen van.
Egyre több kutatás eredménye bizonyítja, hogy sok esetben hatékonyabb a női rendőrök munkája. Egyértelmű, hogy kevesebbszer alkalmaznak fizikai erőt vagy erőszakot, a statisztikák szerint jóval kevesebb a rendőri túlkapás miatti vád a nők esetében, emellett kevesebb panasz is érkezik rájuk. A női rendőrökkel szemben jóval gyakrabban lépnek fel agresszívan, a statisztikák szerint azonban ennek ellenére a nők által vezetett intézkedések összességében mégis sokkal kevésbé erőszakosak. Sok esetben könnyebbséget jelentene tehát, ha több női rendőr lenne állományban, a legtöbbjüket azonban már a képzés ideje alatt elveszítjük, hiszen nem felelnek meg az alapvetően férfiakra tervezett erőnléti felméréseken.
De miért ilyen fontosak a fizikai elvárások, amikor a legtöbb ügyben az erőszakmentes cselekedetek, a személyközi kommunikáció megfelelő alkalmazása sokkal hatékonyabb megoldást jelenthet? A legtöbb rendőr ugyanis az emberek közti konfliktusok elsimításával, megoldásával tölti a munkája nagy részét, a legtöbb esetben semmi szükség fizikai erőre vagy erőszakra. Ezeket a feladatokat pedig pont olyan hatékonyan, sőt néha még hatékonyabban el tudják látni a nők is, mint a férfiak. A rendőri szakma egyenlőtlenségeinek csökkentése érdekében elég lenne az erőnléti vizsgákon elvárt követelményeket módosítani, hiszen sokkal több női jelentkező tudná teljesíteni az elvárt szintet, ha azt a saját fizikai adottságukhoz, nem pedig a férfiakéhoz igazítanák.
Erre szerencsére az Egyesült Államokban már egyre több helyen van lehetőség, hiszen a toborzás folyamata meglehetősen drága, így az állam érdeke is, hogy a jelentkezők közül minél többen végezzék is el a rendőri képzést. Egyre több a bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a női rendőrök ugyanolyan hatékony munkát végeznek, mint férfi kollégáik. Évről évre problémaként merül fel, hogy nincs elég rendőr, ám ezzel a szemléletbeli változással növelhető lenne az állomány mértéke. Ehhez pedig elegendő lenne, ha nem várnánk el a nőktől, hogy ugyanolyan eredményeket érjenek el, mint a férfiak.
