Igen kellemetlen következményei lehetnek, ha számítógépünket megtámadja egy agresszív vírus, mely akár a teljes rendszer stabilitását tönkreteheti. Felmerülhet a kérdés, hogy az alapvető emberi rosszindulaton túl milyen céllal készítenek egyesek kártevő szoftvereket?
Több százezer (egyes becslések szerint akár több millió) rosszindulatú program létezik, melyek leginkább az interneten keresztül, esetleg hordozható merevlemezes vagy pendrive-os adatátvitel útján terjednek számítógépről számítógépre. A kártevők némelyike pusztán múló kellemetlenséget okoz, mások viszont könnyen tönkretehetik komputerünket, vagy szabotálhatják adataink biztonságát. A Technibble szakértője szerint a vírusok többségét az alább felsorolt célok miatt hívják életre.
A trójai falótól az adathalászatig
Az első kategóriába tartoznak az ún. trójai programok, melyek célja egy másik fél (általában a vírus megalkotója) számára hozzáférést biztosítani számítógépünkhöz. Ezek a szoftverek leginkább ártalmatlan, például e-mailben vagy közösségi oldalon keresztül küldött file-nak álcázzák magukat (innen a nevük), majd letöltés után a háttérben megbújva várják a kiadott parancsot. Ez lehet például egy adott szerver megtámadása, melyet a fertőzött számítógépek közösen, rendszerbe szerveződve hajtanak végre, vagy más felhasználók spammel való folyamatos elárasztása. A trójai programok valódi céljáról és láthatatlan működéséről gyakran tudomásunk sincs – naivan végezzük a „piszkos munkát”, bele sem gondolva, mit is művel valójában komputerünk.
Léteznek olyan kártevők, melyek célja pénzt kicsikarni a felhasználókból. Ezek lehetnek folyamatosan fel-felbukkanó kéretlen reklámok, de álcázhatják magukat hasznos programnak is. Léteznek például álvírusirtók, melyek úgy tesznek, mintha letapogatnák rendszerünket, majd pénzt kérnek, hogy segítségükkel megszabadulhassunk az általuk talált rengeteg – természetesen fiktív – kórokozótól.
Más vírusok célja bizalmas információk megszerzése. Ezek a számítógépből ki- és bemenő adatokra lecsapva kiszolgáltatják egy harmadik fél számára féltett titkainkat, például hitelkártyánk PIN-kódját, e-mail-fiókunk jelszavát, vagy éppen a privát cseten küldözgetett intim tartalmú fotókat. A legtöbb adathalász vírus alkotójának célja az anyagi vagy egyéb természetű haszonszerzés.
Egyes vírusok pusztán erőfitogtatás és figyelemfelkeltés céljából születnek. Ezek megalkotói azt próbálják ország-világnak bebizonyítani, mennyire könnyű feltörni egy adott rendszert, például a Windowst. Ezek többsége ártalmatlan, inkább csak néhány percnyi kellemetlenséget okoznak egy-egy fricska, például egy frappánsan megfogalmazott üzenet révén.
Végezetül léteznek azok a kártevők, melyek célja egy adott számítógép vagy hálózat megbénítása. Ezek általában túlterhelik az adott hálózatot, így gátolva annak működését. Manapság már ritkán találkozunk ezzel a fajtával, hiszen az internet régóta felváltotta a zárt hálózatokat, melyekben egy központi számítógép blokkolásával még könnyen megbénítható volt az összes, annak kötelékébe tartozó komputer. Egyéne válogatja, ki mennyi nosztalgiával gondol vissza ezekre az időkre.
