Afrika tényleg kettészakad, de a kenyai törés nem emiatt van

Néhány millió éven belül szétszakad az afrikai kontinens, mely folyamat egyes nyomai már ma is megfigyelhetőek. Egy tavaly nagy figyelmet kiváltott képződmény azonban mégsem ezen kéregmozgásra bizonyíték.

A Szíriától Mozambikig húzódó ún. Nagy-hasadékvölgyet az ázsiai és az afrikai földkéreglemezek távolodása hozta létre, a tudósok szerint pedig ez a hatalmas földrajzi képződmény a legfőbb bizonyíték rá, hogy pár millió éven belül Kelet-Afrika leválik a kontinens többi részéről. A völgy kenyai részén az elmúlt tavasszal megjelent egy friss, mintegy háromezer kilométer hosszú hasadás, melyről számtalan cikk született a tavalyi év során. Ezek többsége a kérdéses repedés kialakulását is a földrész kettészakadásának számlájára írja, a bizonyítékok azonban arra mutatnak, hogy az óriási hasadék létrejöttének valójában semmi köze a földkéreg mozgásához. A The Guardian cikke összegzi a tudnivalókat.

A talajerózió lehet a felelős

A feltételezések többsége abból indult ki, hogy a hasadás az említett lemezmozgás egyik fő színhelyén alakult ki, méghozzá az ezen lassú kontinensvándorlás által okozott földrengésekkel egy időben. Közelebbi vizsgálatok azonban egyértelműen rácáfolnak arra, hogy a hatalmas talajrepedés tektonikus eredetű. Először is, a hasadás két széle nem „passzol” egymáshoz, vagyis nem egymástól lettek elszakítva. Másodszor, a repedés nem folytatólagos, hanem helyenként megszakad. Harmadszor pedig, a hasadék pereme nem elég meredek és lejtős, ellenben, a talaj mindkét oldalon sima és egyenes. Ezek a bizonyítékok mind arra utalnak, hogy a repedést nem a két talajréteg elszakadása hozta létre, hanem egy hirtelen talajerózió következménye.

Mindemellett az sem igazolható, hogy komolyabb földrengések történtek volna Kenya érintett részén a hasadás kialakulásának idején. A helyi hivatalos szervek egyáltalán nem számoltak be közepes vagy nagyobb erősségű földmozgásról az elmúlt időszakban. Mivel a kérdéses terület alig 50 kilométerre található a fővárostól, Nairobi lakói bizonyosan megérezték volna egy komolyabb rengés hatásait. A régióra jellemző, gyakran ötösnél is nagyobb erősségű földrengéseket a kelet-afrikai kéreglemez lassú vándorlása okozza, mely nyugat felé halad Etiópián keresztül. A rengések a kéreg belsején átfolyó, az új kéregrétegeket kialakító, olvadt kőzetanyag mozgásának következtében keletkeznek. A különböző radaros vizsgálatok azonban nem mutattak hasonló lávamozgást a szóban forgó időszakban.

Szépen lassan kettészakad Afrika
Szépen lassan kettészakad AfrikaFotó: Shutterstock

A fentebb vázolt bizonyítékok alapján leginkább az feltételezhető, hogy a repedésért a heves esőzés okozta talajerózió a felelős. A helyi geológusok úgy vélik, hogy a felszín alá beszivárgott nagy mennyiségű esővíz elmosta a korábban tűzhányók kitörései során ott felhalmozódott vulkanikus hamut, így romlott meg markánsan a talajszerkezet, majd kialakult a kérdéses gigantikus „lyukadás”. Műholdas felvételek arról tanúskodnak, hogy a régióban máshol is megfigyelhetőek hasonló nyomok, ami bizonyítja, hogy már korábban is okoztak efféle problémákat a kiadós esők és az áradások. Szakértők továbbá megfigyeltek már hasonló jelenséget olyan, a tektonikus mozgások által egyáltalán nem érintett régiókban, mint például Arizona állam, mely szintén azt bizonyítja, hogy a völgyben létrejött hasadás nem a talajmozgás következménye.

Ha valóban bizonyítékot szeretnénk a fekete kontinens lassú kettészakadására – mely a tudósok szerint kevesebb mint évi egy centiméteres „sebességgel” halad –, fordítsuk figyelmünket inkább a kelet-afrikai hasadék mentén elhelyezkedő óriási meredélyekre és nagyszámú aktív vulkánra, melyek közül megemlíthetjük például a Nyiragongót, melynek kitörései folyamatosan fenyegetik Kongó lakosait, vagy az etiópiai Erta Ale tűzhányót, melynek működése egy 16 kilométeres lávatavat alakított ki a környéken. A tudományos közéletet egyre aktívabban érdekli Afrika szétszakadásának ügye, világszerte számos projekt, például a brit RiftVolc foglalkozik a témával, így valószínűsíthető, hogy a jövőben még rengeteg új fejlemény várható a témában.

Mustra